Komáromi Jókai Színház – Magyar Területi Színház
A Magyar Területi Színház (a Komáromi Jókai Színház elődintézménye) 1952. október 1-én alakult meg, első bemutatóját 1953. január 31-én tartotta, Urbán Ernő: Tűzkeresztség című színművét állította színre Munk István, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház rendezője. A színház, melyet Fellegi István és egy tizenhat tagú nagyon lelkes és nagyon elszánt társulat alapított – ahogy neve is mutatja arra esküdött fel, hogy a magyar lakta régió színháza legyen. A háború utáni nacionalista időszakban mondani sem kell, hogy milyen súlya és fontossága volt annak, hogy magyarul játszó színészekkel találkozzon a felvidéki magyar publikum. Mivel a társulat nagy része szakmailag képzetlen volt, nagy előrelépésnek számított, amikor a hatvanas évek közepén megérkeztek az első főiskolások a pozsonyi Színművészeti Főiskoláról: Beke Sándor, Galán Géza, Thirring Viola, később Dráfi Mátyás, Németh Ica.
Az 1968. januárjában színpadra állított Rómeó és Júlia és az egy évvel később bemutatott Isten, császár, paraszt című előadások, melyben Beke Sándor már a budapesti főiskolán végzett rendezőként debütált, valódi revelációnak számított. Ezt követően ráadásul szintén Beke vezetésével a társulatból levált egy kis csapat és Kassán új színházat alapított. Az ipari szakközépiskola tornatermében így jött létre a Kassai Thália Színpad, akkor még a Matesz fiókintézményeként.
Az 1968-as forradalmi helyzetek után a 70-es években újra befeszül a politikai és társadalmi rendszer. A színház működését és repertoárját nagy mértékben befolyásolta (és ellenőrizte) a szocialista pártaparatúra. A kötelező szovjet és szocialista „körök” mellett azért jobb pillanatokban sikerült más szellemiséget is megvillantani, de jelentősebb áttörésre csak a rendszerváltás után kerülhetett sor. A politikai változások viszont jelentős mértékben felgyorsították az eseményeket. 1990-ben a színház felvette Jókai nevét, s megoldódott az évtizedek óta húzódó épületkérdés, az albérlői státuszt tulajdonosi státuszt váltotta fel.
A fellélegzés sajnos nem tartott, tarthatott sokáig. 1994-es választásokat követően a magyar közösség számára kemény időszak következett. A mečiari kultúrpolitika megnyomorította a szlovákiai magyar szellemi és kulturális életet. A színház elvesztette jogalanyiságát és betagozták a Duna Menti Kulturális Központba. Ezek a nacionalista évek mind anyagi, mind szakmai szempontból jelentősen megnyirbálták a színház tekintélyét. Igazi megváltás volt, amikor 1999-ben elindul egy új színháztörténeti fejezet, mely tulajdonképpen a mai napig tart.
A Komáromi Jókai Színház a most kezdődő évadban ünnepli megalakulásának 65. évfordulóját. Ezalatt a hatvanöt év alatt társadalmi szerepe, célközönsége megváltozott. Most már nem az egypártrendszer utasításaival, vagy a szlovák nacionalista politikusok packázásaival kell megküzdenie, hanem a gazdasági és morális válsággal, és a közönnyel.
A színház próbál megfelelni a kor követelményeinek és közönsége sokféle elvárásainak. Ennek következményeképpen, illetve ennek köszönhetően a Komáromi Jókai Színház műsorterve nagyon széles skálán mozog.