Magyar Teátrum-díjas lett a Komáromi Jókai Színház színpadmestere

Régi álma valósult meg a színházban

Tizennegyedik éve dolgozik a komáromi teátrumnál, hetedik éve látja el a színpadmesteri feladatokat ifj. Erdélyi Zoltán, vagy ahogy a színházban szólítják, Koma, mégpedig olyan példásan, hogy kollégái jelölése alapján a Jókai Színházban korábban már kétszer is megkapta a legjobb háttérmunkásnak járó díjat.
„Ifj. Erdélyi Zoltán alázatos, lelkiismeretes, mindig mindenkinek azonnal segítő kolléga – vélekednek színpadmesterükről a Jókai Színházban. – Kedvessége, szerénysége, a munkához való hozzáállása bárki számára példaértékű lehet. Természetéből fakadóan munkahelyén és a színházon kívül is szívvel-lélekkel végzi a feladatait.”
Az immár Magyar Teátrum díjas színpadmester szereti a színházat, a munkáját, ami, mint mondja, rengeteg kihívás elé állítja. Az utóbbi évadokban a Jókai Színház több előadásának a premierjén – A dzsungel könyve, a Rómeó és Júlia, a Zsugori, A félkegyelmű, a Bánk bán, az Edith és Marlene, A padlás – találkoztunk, ilyenkor a munkájáról faggattam, megemlítve, hogy színpadtechnikai szempontból mennyire igényes, abszolút jelenlétet és összpontosítást igénylő elődadás ez valamennyi. Válaszaiból kiderült, hogy a munkája nagyfokú szakmai kreativitást, odafigyelést igényel. Az újabb és újabb előadások műszaki hátterének megvalósításában ugyanis mindig más-más feladatot kell megoldania, és ebben minden esetben szeretne százszázalékosan megfelelni. A jó érzékkel felmért pontosságra és a precizitásra ugyanúgy maximálisan kell törekedni a jó színpadmesternek – ez is beszélgetéseinkből derült ki –, mivelhogy a színpadkép tökéletes megkomponálásával, azzal, hogy mindig minden kulisszaelem milliméterre illeszkedően a kijelölt helyére kerüljön, egy-egy előadás zavartalan műszaki menete függ tőle.
Ifj. Erdélyi Zoltán már gyerekkorában dédelgetett egy távoli álmot, hogy szívesen dolgozna színházi berkekben, bár akkor még nem volt konkrét elképzelése, milyen munkakörben. Az élet aztán nem is úgy hozta; a hajókhoz került közelebb, ugyanis a komáromi hajógyárban kötött ki, kitanulva az asztalos szakmát. Kilenc évet húzott le ott. Kis kitérő után, egyik közeli ismerőse, aki a Jókai Színháznál dolgozott színpadmesterként, jelezte neki, hogy megüresedett náluk egy hely. Kapva a lehetőségen, jelentkezett a posztra, és díszletépítőként bekerült a csapatba. „Hamar sikerült beilleszkednem – mondja –, mert nyitott embernek tartom magamat, szeretek új embereket megismerni. Úgy érzem, könnyen ismerkedem, ezért nem volt nehéz az új környezetben rövid idő alatt jó kapcsolatokat kialakítani és otthonosan mozogni.”
Attól kezdve „hátulról” is látta és nézte azt, amit korábban csak a nézőtérről, ritkábban Budapesten és Győrben, gyakrabban Komáromban. Sok jó darabról van nézői emléke a Jókai Színház művészeinek előadásában: legmaradandóbb élménye A kőszívű ember fiai című darab, amelyet annak idején, az ezredforduló tájékán, még diákként kilencszer látott.
Ma már a nézőtérről is más, szakmai szemmel néz és figyel idegen előadásokat is, hiszen a tizennégy év alatt nemcsak rengeteg díszlet kivitelezésében vett rész, hanem a színpadot jelentő deszkákon statisztaként is kipróbálta magát. „Nagyon szeretem, mert másfajta kihívás, és más élményt nyújt – mondja. – Színpadmesterként az jelent számomra sikerélményt, ha elégedett tudok lenni a díszletezés végeredményével, statisztaként viszont maga a játék öröme érint meg. Szerettem jelen lenni a színpadon a Süsü, a sárkányban, a felnőtteknek szóló darabok közül a Sári bíróban és a Tisztújításban.”
A díjjal kapcsolatban annyit mond, hogy a legnagyobb megtiszteltetés juthatott ki neki. „Felemelő érzés volt a budapesti Nemzeti Színház színpadán állni, egy életre szóló élmény marad számomra – mondja, de rögtön hozzáteszi, hogy ezt a munkát csakis csapattal és csapatban lehet végezni. – Jó érzés, hogy megbízható, jó közösséggel dolgozhatok együtt. Munkatársaim közül mindenki mindig százszázalékosan odateszi magát egy-egy feladatban. Én pedig igyekszem mindenkivel megértetni magam, mert vallom, hogy csak együttes erővel lehet dolgozni. Ehhez pedig nagyon fontos, hogy mindig mindent megbeszéljünk.”
De nemcsak a saját csapatával, a rendezőkkel is igyekszik a lehető legjobb munkahangulatot kialakítani. Szakmailag mindig nagy élményt jelentett számára Keszég László, Valló Péter és Görög László rendezői irányításával dolgozni.
Arra a kérdésemre, hogy mi volt eddigi pályáján a legbonyolultabb színpadkép, illetve díszlet, amely a legnagyobb kihívást jelentette, a legnagyobb odafigyelést igényelte, a leghosszabb építéssel járt vagy jár, ifj. Erdélyi Zoltán a Made in Hungaria című musicalt és a Bánk bán című drámát említette. A legnagyobb kihívásnak pedig természetesen mindig azt tartja, ami éppen készül. Ez jelenleg a Teljesen idegenek című Paolo Genovese-darab, amelynek már folynak a próbái, a bemutatója pedig február 8-án lesz.

Tallósi Béla

forrás Új Szó

2019. január

 

Megújul a Komáromi Jókai Színház logója

A 2018-es év zárásaként, december 30-án dupla A padlás előadással ünnepelt a színház. A hatalmas sikernek örvendő, telt házas előadások között különleges meglepetéssel készült a teátrum a jelenlevőknek. Az épület előtt a színház dolgozói teával, forralt borral, és édességgel várták az előadás végén összegyűlt közönséget. Tóth Tibor rövid beszéde után, az előadás szereplői énekeltek, majd „leleplezték” a Jókai Színház új logóját, és mindezt hatalmas, látványos tűzijátékkal koronázták meg. Az igazgató úr azt is elmondta, hogy januártól megújul a színház honlapja, de a fő célja változatlan marad, a lehető legtöbb információt eljuttatni a nézőkhöz a színházról, az előadásokról, programokról, mindezt korszerű, modern, okostelefonról is könnyedén elérhető köntösben.

Napfoltok a Komáromi Jókai Színházban

 

Új bemutató a Vasmacska Stúdiószínpadon

A Komáromi Jókai Színház 2018. október 8-án mutatta be a Vasmacska Stúdiószínpadán Leopold Lahola Napfoltok című drámáját Rédli Károly m. v. rendezésében. Az előadás, mely koprodukcióban készül a pozsonyi Színművészeti Főiskolával három magyar egyetemista diáknak is megmutatkozási lehetőséget kínál. Közülük Béhr Mártont már ismerik a komáromi nézők, de Hostomský Fanni és Melecsky Kristóf először lép színpadra a Komáromi Jókai Színházban. Az előadásban szereplő egyetemistákon kívül Skronka Tibort láthatják még nézőink. Nagybőgőn közreműködik Iván András.

 

Leopold Lahola, szlovák drámaíró műve a háború utáni időszakban született és a bosszú, a gyűlölet természetét vizsgálja:

„A bosszú témája nagyon aktuálisnak tűnt, az a helyzet, ahogy a gyűlöletet hordozzák magukban az emberek” – fogalmazott a rendező. – „Látom ezeket a szélsőséges csoportokat, akik azért élnek, hogy tönkre tegyék a másik világát… Ilyen a főszereplő, Tomi sorsa is. Azért él, hogy lerombolja a másik ember életét. Bár megvan ennek az oka, motivációja, de rögeszmévé vált benne a gyűlölet. Csak azért él, hogy romboljon, s közben a saját életét teszi tönkre. Így élünk a mai világban. Könnyebb a másikat gyűlölni, mint megtalálni az okot a szeretetre. Az ember saját maga dönti el, hogy milyen minőségű életet akar élni, de ha a gyűlölet mellett dönt, akkor ez a gyűlölet lesz a végzete.”

 

Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Madleňák Andrea m. v., dramaturg Rédli Károly m. v. és Varga Emese. Az előadás október 8-i bemutatót követően október 9-én és 11-én 19.00 órai kezdettel láthatják a Komáromi Jókai Színházban.

Mátyás király krónikái

2018. szeptember 28-án 17.00 órai kezdettel mutatta be a Komáromi Jókai Színház Szabó Attila Mátyás király krónikái című mesejátékát. Az előadást, mely korunk fontos jelenségét, a celebség kérdését feszegeti az egyik legismertebb magyar uralkodó történetén keresztül, Szabó Attila állította színpadra.

Mátyás az igazságos, Mátyás a nagy király, Mátyás a szegény emberek barátja, a tisztaszívű, a nemes uralkodó. De vajon a legendák mögött ki rejtőzik? Milyen lehetett Mátyás az ember a krónikások túlzása nélkül? A szabadlelkű, lázadó ifjú, aki csak egy kis szabadságra vágyott, azért öltött álruhát, valójában nem akart leleplezni senkit és semmit? Szabó Attila meséje a Mátyás király legendák mélyén rejtőző titkokat kutatja.

Az előadást, mely korunk fontos jelenségét, a celebség kérdését feszegeti az egyik legismertebb magyar uralkodó történetén keresztül, Szabó Attila állította színpadra. Szereplők: Szabó Viktor, Culka Ottó, Drága Diána m.v., Bernáth Tamás, Holocsy Krisztina, Majorfalvi Bálint, Olasz István, Nagy László. 

Az előadás arculatát Neszmélyi Réka m. v., díszletét Schnábel Zita m.v. tervezte. Szabados Luca m.v ismert festmények részleteiből komponált jelmezei is nagyban hozzájárulnak az előadás látványvilágához. Koreográfusként Balázs Gergely m.v. dolgozott a rendezővel, Csernák Zoltán Samu m.v. jegyzi az előadás zenéjét. A korrepetitor Pálinkás Andrássy Zsuzsanna volt.

Évadnyitó a Komáromi Jókai Színházban

Sok lépéssel közelebb a közönséghez

Komárom. „Megpróbálunk a közönséggel egy kicsit jobban szimpatizálni” Jelentette be Tóth Tibor igazgató a Komáromi Jókai Színház múlt keddi évadnyitóján. A tizenkét friss előadás mellett, számos egyéb rendezvényük lesz. Folytatódik a Vasmacska Filmklub, sztárok érkeznek a stúdióba, a gyermekek nagy örömére érkezik Bambi, az érvén maradt őzike.

Már zajlik a vásár az idei, sorrendben 66. évad bérleteire. A színház mintegy hat éve nem emelte bérletárait. Most ezt meg kellett lépniük. A gyermekbérletek 2 euróval, a felnőtteknek szóló bérletek 5 euróval kerülnek többe. A 18 mesebérletes, 12 gyermekbérletes, 4 ifjúsági bérletes házakat 12 ezer, magyar oktatási intézményből érkező gyermek és fiatal látogatja, az 5 felnőtt bérletes házban 1600 néző ül.

„A város és ez a régió már nem bírja eltartani intézményünket, ezért muszáj nyitni a vidék és Magyarország felé” – jegyezte meg az évadnyitón a színházigazgató, és azt is elmondta: „Művészszínházzal lehetetlenség vidéki kultúrházak színpadán fellépni”. Mindemellett Tóth Tibor szerint első számú szempont az igényesség és a minőség. „A minőségi műfaji sokszínűség szellemében megpróbálunk a közönséggel egy kicsit jobban szimpatizálni” – hangoztatta.

A közönséggel való együttműködés mellett, a Pozsonyi Színművészeti Főiskolával és magyarországi vidéki színházakkal való koprodukciók évada is lesz az idei. A színház idei első bemutatója, Szabó Attila: Mátyás király krónikái című mesejátéka, amelynek premierje szeptember 28-án, pénteken 17 órai kezdettel lesz, a Soproni Petőfi Színházzal való együttműködésben készül. A próbák éppen az évadnyitó napján kezdődtek a szerző rendezésében.

A Pozsonyi Színművészeti Főiskolával való koprodukció Leopold Lahola. Napfoltok című színműve Rédli Károly rendezésében, a bemutató októberben lesz a Vasmacska Stúdiószínpadon. A próbafolyamat augusztus 22-én kezdődött. Az előadásban harmadéves színművészeti főiskolások, Hostomský Fanni és Melecsky Kristóf is szerepelnek.

Paolo Genovese Teljesen ismeretlenek című vígjátéka, amelyet a múlt évadban Bánk bánt rendező Hargitai Iván visz majd színre, és a premierje jövő februárban lesz, a Komáromi Jókai Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház koprodukciója.

Évek óta tartó együttműködés eredménye a felnőtt bérlet idei első előadása, Szergej Medvegyev: Fodrásznő című tragikomédiája Viktor Rizsakov rendezésében. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátékát először október 12-én, pénteken este hétkor tekintheti meg a Premier bérletes közönség.

Presser Gábor-Sztevanovity Dusán-Horváth Péter az idén 30 éves musicalje, A padlás december 7-én kerül majd színre, Méhes László rendezésében. John Kander-Fred Ebb-Joe Masteroff  Kabaré című musicalje jövő áprilistól tekinthető meg a Petőfi utcában, Rusznyák Gábor rendezésében, élő nagyzenekarral, Gyergye Krisztián koreográfus táncaival. Az évad utolsó bérletes bemutatója Molnár Ferenc: Az üvegcipő című vígjátéka lesz 2019 júniusának elején, amelyet Bagó Bertalan rendez.

Ismert magyar színészek szerepelnek a Vasmacska Stúdiószínpad új évadának előadásaiban. Az Élet.történetek.hu – Pira-Bella című darabban, amely a budapesti Orlai Produkciós Iroda előadása és Szabó Máté rendezte, Borbély Alexandrát és Ullmann Mónikát, Jerome Kilty Tisztelt hazudozó! című színművében, a budapesti Rózsavölgyi Szalon produkciójában Molnár Piroskát és Jordán Tamást – rendezte: valló Péter, a Kripli Mari című monodrámában, amelyet szintén a budapesti Orlai Produkciós Iroda hoz, Lázár Kati látható Jászai Mari szerepében.

A gyermeknézőkre is remek mesejátékok várnak. Mátyás király krónikái mellett, megtekinthetik majd a Soproni Petőfi Színház A pokoli puncspancs című mesejátékát, Kovács Frigyes rendezésében, illetve a Felix Santen műve nyomán készült Bambi című bábmusicalt, amelyet Szúcs Réka, Tóth Réka Ágnes, Zádori Szilárd írtak, és Szűcs Réka rendezett.

„A nézők hisznek bennünk, jönnek és szeretnek bennünket, és mi szeretnénk meghálálni ezt a bizalmat” – mondta évadnyitó beszédében a múlt kedden Tóth Tibor színházigazgató. Az idei kínálattal, úgy tűnik, ez minden bizonnyal sikerülhet.

Bárány János

megjelent a Delta 2018. szeptember 5-i számában

 

A Komáromi Jókai Színház bérlethirdetése a 2018/2019-es színházi évadra

A Komáromi Jókai Színház 66. évadjának nagyszínpadi – felnőtt bemutatói

 

Szergej Medvegyev: Fodrásznő (tragikomédia)
Rendező: Viktor Rizsakov
Bemutató: 2018. október 12.
A budapesti Nemzeti Színház vendégelőadása

 

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán Horváth Péter: A padlás (musical)
Rendező: Méhes László m. v.
Bemutató: 2018. december 7.
A Komáromi Jókai Színház produkciója 

Paolo Genovese: Teljesen idegenek (vígjáték)
Rendező: Hargitai Iván m. v.
Bemutató: 2019. február 1.
A Komáromi Jókai Színház és a Székesfehérvári Vörösmarty Színház koprodukciója

 

John Kander – Fred Ebb – Joe Masteroff: Kabaré (musical)
Rendező: Rusznyák Gábor m. v.
Bemutató: 2019. március 29.
Komáromi Jókai Színház produkciója

 

Molnár Ferenc: Az üvegcipő (vígjáték)
Rendező: Bagó Bertalan m. v.
Bemutató: 2018. április ‒ május
Komáromi Jókai Színház produkciója

 

A Komáromi Jókai Színház 66. évadjának stúdió előadásai

 

Leopold Lahola: Napfoltok
Rendező: Rédli Károly
A Komáromi Jókai Színház és a Pozsonyi Színművészeti Főiskola koprodukciója

Élet.történetek.hu – Pira – Bella
Rendező: Szabó Máté,
Szereplők: Borbély Alexandra és Ullmann Mónika
Az Orlai Produkciós Iroda előadása

Kilty Jerome: Tisztelt Hazudozó!
Rendező: Valló Péter
Szereplők: Jordán Tamás és Molnár Piroska
A Rózsavölgyi Szalon előadása

Lázár Kati Bánki Róza Gyalog Eszter: Kripli Mari
Lázár Kati Jászai Mari estje
Az Orlai Produkciós Iroda előadása

 

A Komáromi Jókai Színház 66. évadjának meseelőadásai

Szabó Attila: Mátyás király krónikái (mesejáték)
Rendező: Szabó Attila
Bemutató: 2018. szeptember 28.
A Komáromi Jókai Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciója

Michael Ende: A pokoli puncspancs (zenés mesejáték)
Rendező: Kovács Frigyes
A Soproni Petőfi Színház előadása

Szűcs Réka – Tóth Réka Ágnes – Zádori Szilárd: Bambi (bábmusical)
Rendező: Szűcs Réka
A Harlekin Bábszínház előadása

 

 

 

Bérletárusítás 2018 augusztus 20-tól október 12-ig.

 

A színház a műsorváltozás és szereposztás változásának jogát fenntartja!

 

Komáromi Jókai Színház, 945 01 Komárno, Petőfiho 1.

A szervezési osztály és a pénztár nyitvatartási ideje:

 

 

 

www.jokai.sk

MAGYAR SZÍNHÁZAK XXX. KISVÁRDAI FESZTIVÁLJA –  DÍJAZOTTAK

1.Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÉLETMŰ-DÍJAT adományoz

VIDNYÁNSZKY ÉVA nyugalmazott középiskolai tanárnak.

2. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÉLETMŰ-DÍJAT adományoz
BÍRÓ JÓZSEF színművésznek (a marosvásárhelyi és kolozsvári társulatok művésze).

3. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának FŐDÍJA – a legjobb előadásért:
az Újvidéki Színház társulata részére a Borisz Davidovics síremléke c. előadás bemutatásáért.

4. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának díja – A legjobb társulatnak:
a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház részére a Chioggiai csetepaté c. előadás bemutatásáért.

5. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának díja – A legjobb színpadi zenéért:
Bocsárdi Magor részére a Phaedra c. előadás zenéjéért.

6. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának díja – A legjobb látványért:
a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház részére a Phaedra c. előadásért

7.Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza közös díja: „A legjobb férfi főszereplő”: Mészáros Árpád, a Borisz Davidovics síremléke című előadásban nyújtott alakításáért

8. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza közös díja: „A legjobb női főszereplő”: Varga Andrea, a Hedda Gabler című előadásban nyújtott alakításáért

9.Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza közös díja: „A legjobb férfi mellékszereplőnek”: Erdei Gábor, az Alice és a Chioggiai csetepaté című előadásokban nyújtott alakításáért

10.Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza közös díja: „A legjobb női mellékszereplőnek: Bandor Éva, A félkegyelmű című előadásban nyújtott alakításáért

11. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza által alapított Teplánszky-díj – a legígéretesebb tehetségnek: Sebestyén Hunor , a Kapufa és öngól című előadásban nyújtott alakításáért

12.A Szakmai Zsűri döntése alapján a fesztivál Legizgalmasabb Színházi Kísérletének díja: a HAJNALI 4 c. előadás részére, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház előadása.

13. Kisvárda Város Polgármesterének díja: Pál Ferenczi Gyöngyi, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművészének.

14. Kisvárda Város Közönségdíja: a Komáromi Jókai Színház A FÉLKEGYELMŰ c előadása részére

15.: A fesztivál Diákzsűrijének díjai:
-oklevél a kiemelkedő összjátékért és képi megfogalmazásért a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem AUGUSZTUS című előadása részére
-oklevél a kiemelkedő csapatmunkáért az Újvidéki Művészeti Akadémia ZABHEGYEZŐ című előadása részére
-oklevél a kiemelkedő színészi jelenlétért és a Legjobb Hallgatói Előadásért a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Kar és a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió koprodukciója, A TAVASZ ÉBREDÉSE című előadás részére.

Megkezdődött a Magyar Színházak XXX. Kisvárdai Fesztiválja

Miskin herceg és egy kis káosz Kisvárdán

30. alkalommal rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, amelyen 24 színtársulat 28 produkciót mutat be 9 nap alatt. A Komáromi Jókai Színház A félkegyelművel, a kassai Thália Színház a Káosszal szerepel a ma kezdődő szemlén, amelynek díjait június 30-án adják át.

Az északkelet-magyarországi Kisvárda nyári színházi fesztiválja több fazonigazításon is átesett a három évtized alatt, a legjelentősebb váltás akkor történt, amikor a határon túli magyar színházak mustrája helyett összmagyar színházi fesztiválként határozta meg magát – azzal, hogy a hangsúly ma is a „művészeti importon” van, továbbra is bemutatkozik a rendezvényen (versenyben vagy versenyen kívül) minden, kisebbségi helyzetben működő magyar társulat, Székelyudvarhelytől Szabadkán át Kassáig. Viszonylag új keletű szokás Kisvárdán, hogy a fesztiválnak van egy-egy díszvendége, egy jeles színházi alkotó és műhelye: idén a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és az élén álló Bocsárdi László igazgató-főrendező pályáját mutatja be kiállítás és szemlélteti díszelőadásként kezelt produkció.

A legutóbbi évfolyamok egyik vívmánya a generációs nyitás, ennek jegyében harmadszor szerepel a programban a hallgatói minifesztivál (idén a kolozsvári, marosvásárhelyi és újvidéki színészosztály előadása tekinthető meg), folytatódik a workshop-sorozat Sardar Tagirovsky rendező vezetésével, az érdeklődő fiatalokat kerekasztal-beszélgetés várja a koprodukciós formákról, a fesztivál lapjának szerkesztésébe is fokozottan igyekeznek bevonni a pályakezdő tollforgatókat. Az új nemzedék visszaköszön a fesztivál öt színpadán is: „A fiatalság, a serdülés, az életkorral összefüggő, vagy éppenséggel attól független pubertás személyiségvilág bemutatása vezérfonalam volt a versenyprogram összeállításában. Fontos ugyanakkor az aránytartás. Nem maradhatnak látókörön kívül a technikai újításaikkal kitűnő munkák, amiként az intim teret és kisszámú ínyencet vonzó, bizarr kísérletek, vagy a népszerű előadások sem” – emelte ki az idei műsorral kapcsolatban Balogh Tibor, a fesztivál művészeti tanácsadója.

A kassai Thália Színház Czajlik József rendezését, Mika Myllyaho kortárs finn szerző Káoszát holnap délután játssza Kisvárdán, a Rákóczi Stúdióban, A Komáromi Jókai Színház Martin Huba Dosztojevszkij-rendezését, A félkegyelműt küldi versenybe, az előadás június 25-én a Művészetek Házában lesz látható.

Lakatos Krisztina

megjelent az Új Szóban, 2018. június 22-én