Szlovákiai magyar színház születik – a harmadik? (negyedik? )

Dunaszerdahelyen épül a harmadik magyar kőszínház?

Egyre több biztató jele mutatkozik annak, hogy belátható időn belül a Felvidék harmadik magyar kőszínháza Dunaszerdahelyen nyitná meg kapuit. Hírét vettük ugyanis, hogy informális csoportosulás jött létre a dunaszerdahelyi kőszínház megalapítása és megépítése érdekében.

Megismerhettük azt a színházkedvelő-színházcsináló barátok által készített megvalósíthatósági előtanulmányt, amely a későbbi megvalósíthatósági terv előzménye lehet.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentum szerzői leszögeznek több, a kőszínház felépítése mellett szóló érvet. Az első, hogy Dunaszerdahely erősödő regionális központ; a második, hogy a Nagyszombati kerületben jóval az országos szint alatt van a színházi férőhelyek száma. Harmadik érvként azt hozzák fel, hogy a városban működik színházi közeg, van egy működő társulat, olyan mértékű színházi élet zajlik Dunaszerdahelyen, amely jelentős megalapozója lehet a harmadik felvidéki magyar kőszínház szakmai feltételeinek.

Vajon felgördül-e a függöny 2019 szeptemberében a harmadik felvidéki magyar kőszínházban?  Erről faggattuk Hájos Zoltán polgármestert, Menyhárt Józsefet, a Magyar Közösség Pártja elnökét, Gál Tamás színművészt, valamint Scheer Gábort és Szabó Manyit, a dunaszerdahelyi Rivalda Színház színészeit.

A megvalósíthatósági előtanulmány szerzői leszögezik: „A 2011-es népszámlálás adatai szerint a Nagyszombati kerület összlakosságának 21,8%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A Dunaszerdahelyi járásban 87.349 fő (74,98%), a Galántai járásban pedig 32.793 fő (35,03%). A 120.142 fő helyzete halmozottan hátrányos, ugyanis a Nagyszombati kerület jelenlegi adottságaiból kifolyólag nincs lehetősége közvetlen környezetében állandó színházban anyanyelvén előadásokra járni. Logikusnak látszik, hogy a régióban élő magyar kisebbség legnagyobb központjában, Dunaszerdahelyen épüljön föl egy állandó színház a kerületben élő magyar lakosság igényeinek kiszolgálására” – írják. És hozzáteszik: ez azért is előnyös lenne, mert a Szenci járás magyar lakossága számára (9.134 fő) is lehetőség nyílna arra, hogy anyanyelvén látogathasson színházi előadásokat, sőt egy Dunaszerdahelyen felépülő magyar nyelvű színház a Pozsonyban élő magyarokat is megszólíthatná. Így összesen 143.395 fő kiszolgálására, 450 férőhelyes színházzal számolva, egy férőhelyre 318 fő jutna.” – áll a dokumentumban.

 

A polgármester szerint

– A harmadik felvidéki magyar színház létrehozásának tervét Dunaszerdahelyen izgalmasnak találom – mondta megkeresésünkre dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere. – Színházat alapítani Csallóköz központjában életképes ötlet, mert a járási székhelyű város erős magyar közösségével képes volna közönséget biztosítani egy állandó kőszínháznak. – Úgy tudjuk, több lehetséges helyszín is felmerült. Melyek voltak ezek? Hol tart most az épület ügye? – vetettük közbe. – Valóban több helyszín merült fel a színház lehetséges helyszíneként. Szóba került Dunaszerdahelyen a régi kultúrház és a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ épülete is, illetve ötlet szinten egy úgynevezett zöldmezős beruházás víziója is. Tudomásom szerint most készül a harmadik, a véglegesnek szánt megvalósíthatósági előtanulmány és építészeti terv, amely a művelődési központ épületének mozitermével számol – tájékoztatott a polgármester. Az eldőlt már, hogy a város lesz-e a színház fenntartója? – kíváncsiskodtunk. – Az önkormányzat elvi szinten támogatja városunkban egy kőszínház létrehozásának tervét, viszont azáltal, hogy még ez a tervezet nem volt benyújtva a városi hivatalba, nem volt módjuk a városi képviselőknek tárgyalni róla. Biztos vagyok abban, hogy Dunaszerdahely városa anyagilag támogatni tudná a színház létrehozását és működését, viszont nem látok lehetőséget arra, hogy a város legyen a fenntartás kizárólagos finanszírozója – tudatta. Végül arról kérdeztük a város első emberét, mi az a többlet, amelyet Dunaszerdahelynek adhat a harmadik felvidéki kőszínház. – A többször megtárgyalt elképzelések szerint a színház egyrészt lehetőséget biztosítana a fiatal és pályakezdő magyar színészeknek, színházi szakembereknek, másrészt a színház szellemi központja lehetne a csallóközi magyar közösségnek – hangsúlyozta dr. Hájos Zoltán polgármester.

 

Menyhárt József véleménye

Vajon mi volt az első gondolata Menyhárt Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökének, amikor tudomást szerzett arról, hogy egy szakmai csapat a harmadik felvidéki magyar kőszínház létrehozásán fáradozik? – Nagyon megörültem az ötletnek: Dunaszerdahely számomra középiskolás tanulmányaim színhelye, sokáig laktam is a városban, sok barátom él itt, rengeteg élményem kötődik ide – egyszóval szívügyem ez a város. Számomra tehát fontos, hogy a Csallóköz gazdasági és kulturális szívének lüktetésébe egy színház is „beledobbanjon”! – válaszolta. – Mehet ez a másik két színház, a kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház nélkül? – kérdeztük, mert úgy tudjuk, volt velük egyeztetés. Hogyan fogadták a tervet a színházigazgatók? Szükségét látja-e annak, hogy az egy résztvevővel bővülő „piacon” a felvidéki magyar színházak összehangolt, érdekek mentén egyeztetett, hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki? Menyhárt József így válaszolt: – Véleményem szerint egy ilyen súlyú kérdésben nem szabad és nem lehet terveznünk a másik két színház érdekeinek figyelembevétele nélkül, és főleg nem mehet azok ellenében. Minden lépést a két meglévő kőszínház vezetésével egyeztetve kell megtenni: ők azok, akik tudják, mit is jelent a „színházcsinálás”, mivel többek között nagyon jól ismerik saját kulturális piacukat. Ők a nyitott szemmel álmodók: akik nap, mint nap értéket teremtenek, de közben tudják, hogy a villany- és fűtésszámla gondját is ők cipelik. Stratégia, tervezés és párbeszéd nélkül ez nem megy. – És a színházalapítás, természetesen a politikum nélkül sem megy – tettük hozzá, majd rákérdeztünk: mennyiben tud segíteni az MKP, és miben Magyarország a színház létrejöttében? – A Magyar Közösség Pártja – Magyarország Kormányának stratégiai partnereként – minden erejével azon lesz, hogy a kőszínház létrejöttéhez segítséget nyújtson. De ezt a színházat nem elég megépíteni, hanem fenn is kell tartani: ez lesz csak az igazi kihívás. Viszont hiszem, hogy okos tervezéssel és egy lelkes csapattal ez is megoldható – felelte az MKP elnöke. – A színház városi fenntartású lesz? Vagy még nem értek idáig a tárgyalásokon? – faggattuk. – Ezt a terhet semmiképpen sem akaszthatjuk csupán Dunaszerdahely város nyakába: ebbe a vállalásba a megyei erőket is be kell vonni – tudtuk meg. – Az elnök úr szerint 2019 őszen felgördülhet a harmadik magyar kőszínház függönye Dunaszerdahelyen? Reálisnak tartja az időpontot? – Ez sok mindenen múlik, de úgy gondolom, leginkább az összefogáson áll vagy bukik az ügy: ha sokan hisszük, hogy Dunaszerdahelyen lehet egy kőszínház, akkor lesz is! – mondta. Volt még egy kérdésünk. – Személyesen mit tart fontosnak elmondani a harmadik színházzal, Dunaszerdahellyel, mint helyszínnel kapcsolatban? – Én személy szerint nagyon hiszek abban, hogy Dunaszerdahely városának színháza lehet! A csallóközi magyar közösség egy erős, tenni akaró – és tenni tudó – közösség: közösen ez a terv is sikerülni fog. A színház neveli az emberek lelkét, gondolkodását: és ennek a színháznak minden csallóközi ember színházává kell válnia! – nyilatkozta Menyhárt József, az MKP elnöke.

Gál Tamás, mint igazgató?

A megvalósíthatósági előtanulmányban az áll, hogy a kezdeményezők előtt világos, hogy az új színház vezetését nagy sikereket elért szakemberre kell bízniuk, vele együtt elérniük az új színház szakmai céljait. Gál Tamás színművész, a felvidéki magyar színházi berkekben ezzel kapcsolatban legtöbbet emlegetett lehetséges jelölt neve konkrétan szerepel a tanulmányban.  – Szóbeszédből ezt én is hallottam, informális beszélgetésekből értesültem róla – kezdte megkeresésünkre a színművész-rendező – Hivatalosan sem Dunaszerdahely városától, sem a minisztériumtól nem kaptam felkérést. A szóbeszédre pedig nem lehet alapozni. Természetesen vállalom, ha ezzel a megtisztelő feladattal bíznak meg, hiszen számomra is hatalmas kihívás lenne, csak meg kellene találnunk a formáját – tette hozzá a színész, majd a korábbi dunaszerdahelyi színházi próbálkozásokat, a SZEVASZ Színházat és az Epopteia Társulást említette, amelyek szintén Dunaszerdahelyen szerettek volna letelepedni: nem sikerült. – Még nem beszéltem döntéshozó emberrel. Nem tudom, hány színészt szerződtethetnénk, mire van pénz, milyen teremben, mekkora infrastruktúrában gondolkodnak. Ami a pénzt illeti, egy kissé szkeptikus vagyok. A Csavar Színház nagyon szép sikereket ért el, mégsem kapott elegendő támogatást. Sőt! A másik két kőszínház is nyomorog. Ezért vagyok kíváncsi: ki lesz, aki finanszírozza a harmadik felvidéki magyar színházat? Ki lesz a fenntartó? Milyen anyagi bázist tudnak biztosítani? A Csavar Színház be tudná tölteni azt a feladatot, amely a harmadik színháznak is dolga lenne: olyan helyekre vinni előadásokat, ahol a másik két nagy kőszínház előadásai nem férnek el, vagy megfizethetetlenek – sorolta Gál Tamás. – Az egyik lehetőség az lehetne, hogy a Csavar Színház ezután Dunaszerdahelyen próbálna, és többszereplős darabokat is színre vinnénk, megerősítené a város, és harmadik magyar színházzá nőne. Ám, ha Dunaszerdahely vállalná a harmadik magyar kőszínház városi színházként való indítását, más a forgatókönyv. Szerződésben lennének a színészek, egy teljesen új névvel indulnánk, a Csavar Színház pedig mellette folytatná a maga útját. Ha Erdélyre gondolunk, ahol több tucat magyar színház van, miközben a Felvidéken 400 ezer emberre van két kőszínház és néhány alternatív színházi formáció, akkor még két kőszínház elférne itt – tudatta a színész. Hogy volna-e programja, ha azt mondanák: holnap üljön be az igazgatói székbe? – Holnap még nem, de egy év múlva már lenne egy erős programom. A színházalapításhoz rengeteg minden és nagyon sok pénz kell, valamint nagyon sok múlik a részleteken. Némi naivitás lengi körül a döntéshozókat azzal kapcsolatban, hogy mibe kerül egy színház – véli Gál Tamás, aki szerint Dunaszerdahely városvezetésének még nincs tapasztalata abban, mit jelent, hogy egy városnak színháza van.

A Rivalda Színház is felkészült

A szlovákiai magyar kisebbség legfiatalabb társulata, a Rivalda Színház, amelyet hivatásos színészek alkotnak, 2013. június 1-jétől működik Dunaszerdahelyen. A megvalósíthatósági előtanulmány szerint a városban, az elmúlt három színházi évadban összesen 16 darabot adtak elő, a közel 300 előadást mintegy 25.000-en, azaz évente több mint 8.000-en látták. A társulat nagyszínházi körülmények között évente közel 25 előadást tart. Három tagjuk részt vett a harmadik felvidéki magyar kőszínház megvalósíthatósági előtanulmányának kidolgozásában. Szabó Manyi és Scheer Gábor színészekkel beszélgettünk.

– Három éve, 2014 decemberének végén volt az Asszonysorsok, férfimulatságok – Emlékezés a nagy háborúra című előadás premierje Volner Nagy Melinda rendezésében, a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskolában. A produkció – amelyet az idei évadban ismét műsorra tűzünk – a Dunaág Néptáncműhely, Németh Dénes és zenekara, valamint a Rivalda Színház koprodukciójában jött létre. A próbák során kezdtünk beszélgetni a harmadik magyar kőszínház létrehozásának lehetőségéről, feltételeiről, és arról, hogy az új színháznak mindenképpen Dunaszerdahelyen kell felépülnie – mesélte Scheer Gábor, a dunaszerdahelyi Rivalda Színház színésze, rendezője, aki Szabó Manyi színésznővel szerepel az idén februárban elkészült „Megvalósíthatósági előtanulmány a dunaszerdahelyi színház megépítéséről és fenntartásáról” című dokumentumot kidolgozó csapat névsorában. Mi volt a feladatuk? – tudakoltuk. – Dunaszerdahely színházi életéről kellett összefoglalót írnom – avatott be Szabó Manyi színésznő. – Statisztikát készítettem arról, hány előadása volt a Rivalda Színháznak, mekkora volt az előadások látogatottsága – tette hozzá. – Az én feladatom pedig az volt, hogy bemutassam a jelenlegi társulat működését és művészeti tevékenységét. Ki kellett dolgoznom egy jövőbeli nagyobb társulat működését is. A gazdasági rész Sziklai Krisztina munkája – árulta el Scheer Gábor. A kezdetektől úgy volt, hogy a Rivalda Színház színészei ott lesznek a színház alapító tagjai között? – kérdeztük még. – Igen – válaszolt Szabó Manyi. – Az, hogy Dunaszerdahelyen kőszínház legyen, már 2012 decemberében megfogalmazódott bennünk. Abban az évben végeztünk a Gór Nagy Mária Színitanodában. Akkor úgy gondoltuk, hogy ez egy sokkal, de sokkal hosszabb folyamat lesz. Aztán sok véletlen egybeesése folytán az Asszonysorsok, férfimulatságok próbafolyamata után felgyorsultak az események – fogalmazott a színésznő. Felkészültek erre a meghatározó fordulópontra? – 2012 decembere óta fel vagyok rá készülve. Ha minden a tervek szerint alakulna, 2019 szeptemberében indulhatna az első kőszínházi évad. Mi nagyon reménykedünk ebben, persze nagyon sok mindennek kell teljesülnie a sikerhez – válaszolta Scheer Gábor. – Alig várjuk! Motiváltak vagyunk, tele ambícióval! Tettre készek vagyunk! – lelkendezett Szabó Manyi. – Négy éve keményen dolgozunk ezért, és ez néha nem könnyű feladat – vallotta be Scheer Gábor. – Múlt vasárnap tartottuk a Bánk bán beavató színházi előadás olvasópróbáját. Lesz egy klasszikus kabaréestünk. Felújítjuk a Csizmás kandúr című mesejátékot, az Aurora FolkGlamour, vagyis Németh Hajnal Auróra formabontó-formaőrző ruhatervező is beszáll a produkcióba, aki a modern ruhákat ötvözi a népi stílussal. Bemutatjuk Molnár Ferenc kétrészes Játék a kastélyban című anekdotáját. Kávézós színházi estet tervezünk Arany János Toldijából. Szabó Manyi Honvágy című darabja is színre fog kerülni – sorolta végül az évadbeli terveket Scheer Gábor.

Jelenleg évente 300 eseményt rendeznek a Dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban, ezek közül átlagosan15 darab színházi jellegű, az előadásokat évente mintegy 5.000-en látják. A megvalósíthatósági előtanulmány szerzői hangsúlyozzák, a tanulmánynak nem célja, hogy a felépítendő színházat a Dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ versenytársává tegye, sokkal inkább együtt kívánják megalkotni a város új színházi koncepcióját, a két játszóhelynek más-más súlypontot adva. Vajon két-három év múlva felgördül-e a harmadik magyar kőszínház függönye Dunaszerdahelyen? A kérdés teljesebb körbejáráshoz szeretnénk megszólaltatni a szélesebb érdekeltségi kör szereplőit, a felvidéki színházi élet kulcsfiguráit. Egy következő cikkünkben majd innen folytatjuk a dunaszerdahelyi kőszínház ügyének bemutatását.

 

Bárány János

forrás: Csallóköz

Magyar nyelvű regionális hetilap, 54. évfolyam 38. szám, 1. illetve 3.-4. oldal