A történet látszatra egyszerű, Terka, az unatkozó szépasszony szerdánként megcsalja férjét az ifjú Laboda Péterrel. Nincs ez másképp azon a szerdán sem, amikor Párizsba indul a férjével. Csakhogy a férj idő előtti érkezése felborítja a találka ritmusát. Laboda Péter így kerül a szekrénybe, s ahelyett, hogy kiengedné valaki, újabb lakók és csalók érkeznek. Például a kedves Papa, Csapláros doktor úr, aki Patkány Etus délutáni színésznővel kíván randevúzni lánya lakásában.
„Heltai bohózata nagyon pontosan van felépítve, leképezi, hogy az öncsalás milyen abszurdumig tud jutni. Benne van a magánéleti megcsalásoktól kezdve, hogy hogyan csapjuk be magunkat, családon kívül, belül, férj-feleség, szülők-gyerekek is, csak azért, hogy leplezzük a kisebb-nagyobb bűnöket.
Ennek azért van egyfajta kivetülése a társadalomra is, hogyan tudnak egész társadalmi osztályok megbolondulni. Nem hisznek a saját szemünknek, a saját gondolatuknak, hanem annak hisznek, amit mondanak. Egészen vicces és egészen riasztó, hogy Krisztus után 2000 évvel még mindig ugyanezzel küzdünk.” – vallotta az előadás rendezője, Hargitai Iván.
bohózat
| Dr. Szakolczay Bálint | Rancsó Dezső m.v. |
| Terka, a felesége | Holocsy Katalin |
| Laboda Péter | Tóth Károly |
| Dr. Csapláros Károly | Skronka Tibor |
| Manci, a felesége | Holocsy Krisztina |
| Kabóczáné | Cs. Tóth Erzsébet m.v. |
| Ilka | Drága Diána m.v. |
| Milka | Elek Lucia m.v. |
| Patkány Etus | Bandor Éva, Losonczi Kata m.v. |
| Házmester | Majorfalvi Bálint |
| Kapronczay | Szabó Viktor |
| Olcsvay | Bernáth Tamás |
| Ügyelő | Nagy László |
| Súgó | Leczkési Dóra |
| Hangtechnikus | Görözdi Szilárd és Csicsó Tamás |
| Fénytechnikus | Rózsás Silvia és Tárnok Dávid |
| Fodrász, sminkes | Varga Boglárka |
| Kellékes | Kiss Mónika |
| Díszlettervező | Bátonyi György m.v. |
| Díszlettervező munkatársa | Győri Gabi m.v. |
| Jelmeztervező | Kárpáti Enikő m.v. |
| Mozgás | Cortés Sebastián m.v. |
| Zenei szerkesztő | Dobri Dániel m.v. |
| Rendező asszisztense | Balaskó Edit |
Bemutató 2017. május 19-én a Komáromi Jókai Színházban
Adassék meg a munka becsülete: az semmilyen körülmények között nem vethető Hargitai István szemére Heltai Jenő Naftalinjának a színpadra állítása kapcsán, hogy a könnyebb végéről fogta volna meg a könnyű műfajt, hogy a „jó lesz ide ez is” attitűdjével állt volna a Komáromi Jókai Színház felkéréshez. Heltai 1908-as színműve a mindenki (meg)csal, mindenki hazudik, mindenki […]
Határon túli nemzeti tánc – 77 verbunk a végekről
Visszagörgetés a tetejére
