A Glembay ház
Plakát
Galéria
Miroslav Krleža
A GLEMBAY HÁZ
Fordította: FABÓ TIBOR
Rendező: MARTIN HIBA
| Leone Glembay | Szabó Viktor |
| Náci (Ignác Jacques) Glembay | Horányi László |
| Castelli-Glembay báróné | Holocsy Katalin |
| Angelika nővér | Holocsy Krisztina |
| Titus Andronicus Fabriczy-Glembay | Fabó Tibor |
| Puba Fabriczy-Glembay | Béhr Márton |
| Dr. Paul Altmann | Rancsó Dezső m. v. |
| Dr. Alois Silberbrandt | Olasz István |
| Ballocsanszky főhadnagy | Bernáth Tamás |
| Lakáj | Nagy László |
| Szobalány | Leczkési Dóra |
| Olivér Glembay | Németh Bence m. v. |
| Díszlettervező | Jozef Ciller m. v. |
| Jelmeztervező | Peter Čanecký m. v. |
| Koreográfus | Juraj Letenay m. v. |
| Zenei munkatárs | Pálinkás Andrássy Zsuzsanna |
| A rendező asszisztense | Baalskó Edit |
Bemutató 2019. október 18-án a Komáromi Jókai Színházban
Cégbirodalom, dúsgazdag család, befolyásos és tekintélyes polgárok, az üzleti- és pénzvilág előkelőségei – ezek a Glembayak. A Glembay ház, a Glembay klán, a Glembay Ltd. Élén a családfővel, Ignjat Glembayval, a hetvenéves jubileumát ünneplő cégcsoport első emberével. Egyetlen családtag van, aki nem tudja átadni magát az ünnepi hangulatnak: Leone, az öreg Glembay első házasságából született fia, aki a művészetet választotta az üzleti karrier helyett, és amikor hosszú idő után most újra találkozik apjával és a családdal, egyre kevésbé képes magában tartani mindazt, amit a rokonokról, az üzleti és családi titkokról, no meg: apja jelenlegi és jóval fiatalabb feleségéről tud. Nem sok kell hozzá, hogy apa és fiú, két generáció, két világszemlélet – két férfi összecsapjon és életre-halálra megvívjon egymással. Ennek az összecsapásnak a lenyomata a világhírű horvát klasszikus szerző viharos lendületű, sötét indulatokkal telt drámája.
Click here to add your own text
A félkegyelmű
Plakát
Galéria
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A félkegyelmű
Rendező: Martin Huba
| Lev Nyikolajevics Miskin herceg | Szabó Viktor |
| Nasztaszja Filipovna Baraskova | Holocsy Katalin |
| Parfjon Szemjonovics Rogozsin | Tóth Tibor |
| Afanaszij Ivanovics Tockij | Mokos Attila |
| Ivan Fjodorovics Jepancsin tábornok | Horányi László m. v. |
| Lizaveta Prokofjevna Jepancsina | Bandor Éva |
| Aglaja | Andrurskó Marcella m. v. |
| Alexandra | Jókai Ági m. v. |
| Gavrila Ardalionovics Ivolgin (Gánya) | Tóth Károly m. v. |
| Ivolgin tábornok, Gánya apja | Ropog József |
| Nyina Alekszandrovna Ivolgina, Gánya anyja | Holocsy Krisztina |
| Varja, Gánya húga | Drága Diána m. v. |
| Lebegyev | Olasz István |
| Ferdyscsenko | Culka Ottó |
| Jevgenyij Pavlovics Radomszkij | Béhr Márton e. h. |
| Darja Alekszejevna | Balaskó Edit |
| Ptycin | Bernáth Tamás |
| Fjodor | Németh István |
| Továbbá | Forgács Attila m. v., Majorfalvi Bálint, Nagy László, Takács Márió m. v. |
| Díszlettervező | Jozef Ciller m. v. |
| Jelmeztervező | Peter Čanecký m .v. |
| Mozgás | Juraj Letenay m. v. |
| Dramaturg | Varga Emese |
| A rendező asszisztense | Balaskó Edit |
Bemutató 2017. december 8-án a Komáromi Jókai Színházban
Dosztojevszkij önéletrajzi ihletésű regényét Genfben írta 1868-ban. A mű a svájci elmegyógyintézetből indul, és ide tér vissza a lelkileg összetört Miskin herceg, a félkegyelműnek titulált krisztusi tisztaságot hordozó gyermek-ember. A herceg személyiségét Dosztojevszkij Don Quijote alakjából formázta meg. A társadalom által meg nem értett, félkegyelműnek tartott „szegény lovag” ő, akinek túlérzékeny jelleme nem erre a világra való. A világhírű regényt már sokan sokféle módon feldolgozták, hiszen számtalan értelmezési lehetőséget kínál, motívumai, történetszálai önmagukban is megállnák a helyüket. A társadalomkritika – ahogy Miskin szemén keresztül megmutatja a pétervári elit képmutatását, hazugságrendszerét – éppen olyan erős, mint Miskin–Nasztaszja Filipovna–Rogozsin–Aglaja szerelmi négyszöge. A filozófiája olyan kérdéseket szegez nekünk, melyek elől a XXI. században sem térhetünk ki. Vállaljuk-e a társadalom által hitelesített, csak az anyagiakat központba helyező értékrendet, vagy megpróbáljuk megőrizni emberségünket, tartásunkat akár az elmagányosodás árán is?
Kritikák
Gondolatok a Komáromi Jókai Színház előadása kapcsán
Nasztaszja Filipovna! Ki ő? Fogalmazódik meg bennem a kérdés a Komáromi Jókai Színház előadását nézve. Ki ő? Ő, akinek életéről férfiak döntöttek és szeretnének dönteni. Vagy ő döntött mindig, tudatosan vállalva döntései következményeit? Vagy csak sodródott, játszott? Játszmák sorozatát játszotta végig? Ki ő, aki Tockij kitartottjaként vált ismertté és Tockij (Mokos Attila) számára fölöslegessé, […]
A Dosztojevszkij-banalitás
A nézők a színpadra vonulnak, ott foglalnak helyet. A fekete minden árnyalatába öltöztetett szereplők a nézőtér fehér lepellel letakart soraiból néznek szembe a nagyérdeművel. A proszcéniumból hosszú kifutó nyúlik be a székek közé, ezen a távlatos dobogón, valamint a széksorok előtt intimebb stúdiótérré szűkülő mezőben születik meg (bár ez kérdéses) A félkegyelmű a Komáromi Jókai […]
