Plakát
zenés vígjáték
| Zsugori | Fabó Tibor |
| Gaz Jankó | Mokos Attila |
| Rozinka, kerítőnő | Holocsy Krisztina |
| Károly | Tóth Károly m. v. |
| risztina | Bakonyi Alexa m. v. |
| Filep | Béhr Márton e. h. |
| Emília | Jókai Ági m. v. |
| Némedi | Skronka Tibor |
| Csóka tizedes | Majorfalvi Bálint |
| Pöszmög, zsibvásáros | Olasz István |
| Kullancs | Culka Ottó |
| Korpa | Bernáth Tamás |
| Díszlettervező | Székely László m. v. Kossuth-díjas, a nemzet művésze |
| Jelmeztervező | Ledenják Andrea m. v. |
| Mozgás | Dávid Péter m. v. |
| Zene | Szarka Gyula m. v. Kossuth-díjas |
| Korrepetítor | Pálinkás Andrássy Zsuzsanna |
| Dramaturg | Katona Imre m. v. |
| A rendező asszisztense | Balaskó Edit |
2017. október 6-án a Komáromi Jókai Színházban
Szinopszis
A Zsugori című zenés komédiában új életre támad Molière darabja, A fösvény. A szerző, Simai Kristóf a saját korába és szülővárosába, Komáromba helyezi át az eredeti történetet, mely tehát a Rákóczi szabadságharcot követő időkben játszódik. A szerzői megjelölés szerint a „kuruc háború után”. Ez a körülmény a zsugoriságnak, a kincsek rejtegetésének különleges feltételeket szab. Tehát korántsem műfordításról van szó ebben az esetben, hanem a kor divatja szerinti árdolgozásról, melyet „magyarításnak” nevez az irodalomtudomány. Helyszín, nyelv, jellemek, történeti háttér: mindez megújult színekben tűnik elénk. Olyan benyomásunk támadhat, mintha egy XVIII. századi, fergeteges és vaskos magyar bohózat bontakozna ki előttünk. Ezt az érzést erősítik a dalbetétek, melyek szövegét és dallamait Simai kortársaitól, Csokonaitól és Pálóczi Horváth Ádámtól kölcsönöztük. A szöveget Katona Imre dolgozta át, a dalokat Szarka Gyula írta, figyelembe véve a kortárs színház követelményeit, és jó mulatságot kínálva a közönségnek. Rendező: Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója a bukaresti Caragiele Színművészeti Egyetem színházrendezői szakán végzett, s évekig volta Gyergyói Figura Stúdiószínház igazgatója. Pályája során már számos emlékezetes előadást állított színpadra Romániában és Magyarországon egyaránt.
Felejtsünk el egy sor beidegződést, elvárást, először is a klasszikus dramaturgiát, a karaktereket. A Komáromi Jókai Színház Zsugoricímű előadása Béres László rendezésében az át-, ki- és belépésekről, struktúrák felépítéséről és szétbontásáról szól. Végső soron arról, hogyan lehet sok évszázados hagyományokat, formákat mai, élő színházi nyelvvé alakítani. A színlapon két szerző neve áll. Simai Kristófé, a 18. […]
Liliomfi
Visszagörgetés a tetejére
