Carlo Goldoni közkedvelt Mirandolinája, a sármos, hol bájosan bumfordi, hol karcosan éles, hol melankolikusan rezignált, hol harsányan mulattató hangvételű komédia. A darab egyértelműen az olasz mester klasszikusa, de Ferkai István átiratának a lényege, hogy még pergősebb, még fordulatosabb lett a cselekmény, a prózai szöveget pedig Mikó Istvánnal karöltve fülbemászó, mediterrán hangulatú dallamokkal dúsították. Mirandolinát nem kell félteni, mindenki oda van érte, tud bánni a férfiakkal, önálló, okos nő, aki kemény kézzel, magabiztosan vezeti vállalkozását, egy közkedvelt, forgalmas fogadót. Ám mindez kevés egy olyan társadalomban, ahol egy nőnek szinte kötelező férjhez mennie, és ahol nehéz eldönteni a pénznek vagy a rangnak van-e nagyobb hatalma. Természetesen mivel igazi nőről van szó, sokszor nehéz eldönteni, mikor játszik csak és mikor őszinte, mikor teszi, mondja azt, amit mások hallani akarnak, és mikor beszél a szívéből, mikor mutatja az igazi arcát, az érzékeny, esendő nőét és mikor használja tudatosan és direkt a nő fegyvereit.
| Mirandolina | Varga Lívia |
| Ripafratta | Bocsárszky Attila |
| Forlipopoli | Petrik Szilárd |
| Albafiorita | Pólos Árpád |
| Ortensia | Lax Judit |
| Dejanira | Dégner Lilla |
| Fabrizio | Illés Oszkár |
| Szolga | Szpisák Gyula |
| Zeneszerző | Mikó István |
| Dalszövegek | Ferkai Tamás |
| Hangszerelés | Papp Gyula |
| Dramaturg | Forgács Miklós |
| Koreográfia | Richtarcsík Mihály |
| Korrepetíció | Dégner Lilla |
| Díszlet, jelmez | Latócky Katalin |
| Rendezőasszisztens | Illés Oszkár |
Bemutató: 2016.április 21-én a kassai Thália Színházban
Függöny fel
Visszagörgetés a tetejére