Várják a jelentkezőket az 56. Jókai Napokra

A Komáromi Jókai Napok Alapítvány, Komárom Városa és a Komáromi Városi Művelődési Központ meghirdeti az 56. Jókai Napokat, a szlovákiai magyar amatőr színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválját.

A fesztivál 2019. június 11-16. között kerül megrendezésre Komáromban. Jelentkezni kizárólag írásban lehet – postai úton vagy e-mailben – 2019. március 31-ig a következő címen: Komáromi Városi Művelődési Központ, Vár út 1. (Hradná 1), 945 01 Komárom (a borítékra írják rá „Jókai Napok“), e-mail: csengel.monika@gmail.com. A szervezők kérik, hogy a jelentkezés tartalmazza a csoport és vezetője nevét, címét, e-mail címét és telefonszámát; az előadás címét, szerzőjét és műfaját. További információk a 0907/799823, 035/ 7713 547, 7713 550-es telefonszámokon és a feltüntetett e-mail címen Bajkai Csengel Mónikánál

Madách-díjban részesült a kassai Thália Színház

ťťMadách Imre születésének 196. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Balassagyarmaton. A január 18-i eseménysorozat keretében átadásra kerültek a Madách-díjak is. Idén ezt az elismerést a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő kassai Thália Színház is megkapta.

A díjátadóra a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban került sor. A felvidéki társulat méltatásában Pásztó András dramaturg összegezte az Európa legészakibb magyar színházának félévszázados történetét. Bekes Sándor rendező 1969-es megalapításától, az 1990-es önállósuláson át napjainkig.

„Megalakulása óta a legfőbb feladatának a szép magyar szó, a színvonalas színházkultúra ápolását és terjesztését tartja. A kassai Thália nemzetiségi színház, de a felvidéki magyar közönség mellett minden színházszerető, színházértő, szórakozásra vagy éppen szellemi vagy esztétikai kalandokra vágyó nézőt határon innen és túl meg kíván szólítani. Megalakulása óta a kassai együttes 233 bemutatót tartott. Műfaji szempontból rendkívül sokszínű a bemutatott darabok sora.” – hangzott el a laudációban.

Pásztó András beszéde végén kitért arra, hogy Bocsárszky Attila, a társulat egyik vezető színésze, valamint Czajlik József jelenlegi igazgató is diákszínjátszóként az ő irányítása alatt találkozott először a színészettel az ipari színjátszó csoportjában.

A Madách-díjat személyesen Czajlik József igazgató vehette át Skuczi Nándortól, a megyei önkormányzat elnökétől. Beszédében elmondta, hogy fontosnak tartják a kultúra közvetítését a határ mindkét oldalán a nehézségek ellenére is, hisz „nekünk van szükségünk a kultúrára, nem a kultúrának mi ránk.”

Az este folyamán szintén elismerésben részesült a pécsi születésű Pozsgai Zsolt író, színházi és filmrendező, producer, akit Sándor György méltatott.A színes program keretében Kovács-Benko Fruzsina Borbála felvidéki születésű népdalénekest is hallhattuk, valamit zárásként a Latte Maffiato zenekar koncertjét élvezhettük.

 

forrás: Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Zaťko Ervin

Csokifalók

Csokifalók – cseh kortárs mű ősbemutatója a kassai Thália Színházban

Az egyik legizgalmasabb kortárs cseh szerző, David Drábek: Csokifalók című romantikus vígjátékának magyar ősbemutatóját tartják ma este (2018. december 13-én)  a kassai Thália Színházban. A színházi évad második bemutatójaként a nézők elé kerülő mű valójában afféle csehovi komédia a nőkről, szuperhősökről, korunk betegségeiről, szenvedélyeinkről, a szamurájokról, a kutyákról és nem utolsó sorban a  szerelemről -, de cseh szemmel.

A darab cselekményéről előzetesen csak annyit, hogy a szülők halála után három lánytestvér bezárkózik az atyai házba és különböző módon próbálják feldolgozni a tragédiát, míg el nem jön a pillanat, hogy valamelyikük teljesítse a bizarr apai örökséget. Szürreális helyzetek, humoros és keserű, de szerethető jelenetek során derül ki, hogyan tudja az ember legyőzni a múlt démonait és eljutni az egyszerű, tiszta szeretetig.

„Az elveszett paradicsom első számú szimbóluma ebben a darabban a csokoládé – árulta el Artner Szilvia dramaturg, aki ehhez még hozzá tette: Úgy tudom, hogy ennek a túlzott fogyasztása – amire a darab címe is utal -, a nőket érinti leginkább és jellemzően azért csúsznak bele, mert valamit megpróbálnak elfedni vele: a gyászt, a szexuális vágyakozást, a szeretetéhséget. A „csokifalók” a szorongást, a depressziót próbálják extrém és mulatságos módon leküzdeni, illetve így lázadnak a megbetegítő valóság ellen. Nem alkusznak, inkább az édesség evésbe halnak bele, mintsem összetörje még egyszer a szívüket valaki.“

 

A Csokifalók iparvárosi három nővérét Lax Judit, Nagy Kornélia és Rab Henriettaalakítja, lovagjaikat pedig Nádasdi Péter, Ollé Erik és Madarász Máté. A meghökkentő, filmszerű, ugyanakkor mulatságos és életszerű előadás két szellemfiguráját, az anyát és az apát Szabadi Emőke és Illés Oszkár játssza.

A Csokifalók /Jedáci čokolády/ 2011-ben az év vígjátéka lett Csehországban. Kassán a magyarországi Telihay Péter rendezi a darabot, aki először tavaly Szigligeti Liliomfijának világzenés adaptációjával mutatkozott be a Thália közönségének. A Csokifalókat ő ezekkel a gondolatokkal ajánlja a közönségnek:
„Az az izgalmas ebben a darabban, hogy olyasmire hívja fel a figyelmet, amit rég elfelejtettünk, az egyszerűségre és a kíváncsiságra…. Drábek arra figyelmeztet, hogy miközben annyi bonyolultsággal pakoljuk tele az életünket, elfelejtjük a legegyszerűbb szavakat. Lelkünk mélyén tulajdonképpen igen kevés elvárásunk van a másikkal szemben, csak arra vágyunk, hogy szeressen és szerethessük. Ha jól csináljuk, akkor úgy fognak kimenni a nőzők az előadásról, hogy nahát, de tényleg ennyire egyszerű. Csak nyilván e mögé oda kell pakolni azt a rengeteg történetet, ami az övék is, csak nem hordják. Úgy értem, nem hordják, mint egy páncélt, vagy mint egy díszmagyart.“

 

Szaszák György

forrás: amikassa.sk

Magyar Teátrum-díjas lett a Komáromi Jókai Színház színpadmestere

Régi álma valósult meg a színházban

Tizennegyedik éve dolgozik a komáromi teátrumnál, hetedik éve látja el a színpadmesteri feladatokat ifj. Erdélyi Zoltán, vagy ahogy a színházban szólítják, Koma, mégpedig olyan példásan, hogy kollégái jelölése alapján a Jókai Színházban korábban már kétszer is megkapta a legjobb háttérmunkásnak járó díjat.
„Ifj. Erdélyi Zoltán alázatos, lelkiismeretes, mindig mindenkinek azonnal segítő kolléga – vélekednek színpadmesterükről a Jókai Színházban. – Kedvessége, szerénysége, a munkához való hozzáállása bárki számára példaértékű lehet. Természetéből fakadóan munkahelyén és a színházon kívül is szívvel-lélekkel végzi a feladatait.”
Az immár Magyar Teátrum díjas színpadmester szereti a színházat, a munkáját, ami, mint mondja, rengeteg kihívás elé állítja. Az utóbbi évadokban a Jókai Színház több előadásának a premierjén – A dzsungel könyve, a Rómeó és Júlia, a Zsugori, A félkegyelmű, a Bánk bán, az Edith és Marlene, A padlás – találkoztunk, ilyenkor a munkájáról faggattam, megemlítve, hogy színpadtechnikai szempontból mennyire igényes, abszolút jelenlétet és összpontosítást igénylő elődadás ez valamennyi. Válaszaiból kiderült, hogy a munkája nagyfokú szakmai kreativitást, odafigyelést igényel. Az újabb és újabb előadások műszaki hátterének megvalósításában ugyanis mindig más-más feladatot kell megoldania, és ebben minden esetben szeretne százszázalékosan megfelelni. A jó érzékkel felmért pontosságra és a precizitásra ugyanúgy maximálisan kell törekedni a jó színpadmesternek – ez is beszélgetéseinkből derült ki –, mivelhogy a színpadkép tökéletes megkomponálásával, azzal, hogy mindig minden kulisszaelem milliméterre illeszkedően a kijelölt helyére kerüljön, egy-egy előadás zavartalan műszaki menete függ tőle.
Ifj. Erdélyi Zoltán már gyerekkorában dédelgetett egy távoli álmot, hogy szívesen dolgozna színházi berkekben, bár akkor még nem volt konkrét elképzelése, milyen munkakörben. Az élet aztán nem is úgy hozta; a hajókhoz került közelebb, ugyanis a komáromi hajógyárban kötött ki, kitanulva az asztalos szakmát. Kilenc évet húzott le ott. Kis kitérő után, egyik közeli ismerőse, aki a Jókai Színháznál dolgozott színpadmesterként, jelezte neki, hogy megüresedett náluk egy hely. Kapva a lehetőségen, jelentkezett a posztra, és díszletépítőként bekerült a csapatba. „Hamar sikerült beilleszkednem – mondja –, mert nyitott embernek tartom magamat, szeretek új embereket megismerni. Úgy érzem, könnyen ismerkedem, ezért nem volt nehéz az új környezetben rövid idő alatt jó kapcsolatokat kialakítani és otthonosan mozogni.”
Attól kezdve „hátulról” is látta és nézte azt, amit korábban csak a nézőtérről, ritkábban Budapesten és Győrben, gyakrabban Komáromban. Sok jó darabról van nézői emléke a Jókai Színház művészeinek előadásában: legmaradandóbb élménye A kőszívű ember fiai című darab, amelyet annak idején, az ezredforduló tájékán, még diákként kilencszer látott.
Ma már a nézőtérről is más, szakmai szemmel néz és figyel idegen előadásokat is, hiszen a tizennégy év alatt nemcsak rengeteg díszlet kivitelezésében vett rész, hanem a színpadot jelentő deszkákon statisztaként is kipróbálta magát. „Nagyon szeretem, mert másfajta kihívás, és más élményt nyújt – mondja. – Színpadmesterként az jelent számomra sikerélményt, ha elégedett tudok lenni a díszletezés végeredményével, statisztaként viszont maga a játék öröme érint meg. Szerettem jelen lenni a színpadon a Süsü, a sárkányban, a felnőtteknek szóló darabok közül a Sári bíróban és a Tisztújításban.”
A díjjal kapcsolatban annyit mond, hogy a legnagyobb megtiszteltetés juthatott ki neki. „Felemelő érzés volt a budapesti Nemzeti Színház színpadán állni, egy életre szóló élmény marad számomra – mondja, de rögtön hozzáteszi, hogy ezt a munkát csakis csapattal és csapatban lehet végezni. – Jó érzés, hogy megbízható, jó közösséggel dolgozhatok együtt. Munkatársaim közül mindenki mindig százszázalékosan odateszi magát egy-egy feladatban. Én pedig igyekszem mindenkivel megértetni magam, mert vallom, hogy csak együttes erővel lehet dolgozni. Ehhez pedig nagyon fontos, hogy mindig mindent megbeszéljünk.”
De nemcsak a saját csapatával, a rendezőkkel is igyekszik a lehető legjobb munkahangulatot kialakítani. Szakmailag mindig nagy élményt jelentett számára Keszég László, Valló Péter és Görög László rendezői irányításával dolgozni.
Arra a kérdésemre, hogy mi volt eddigi pályáján a legbonyolultabb színpadkép, illetve díszlet, amely a legnagyobb kihívást jelentette, a legnagyobb odafigyelést igényelte, a leghosszabb építéssel járt vagy jár, ifj. Erdélyi Zoltán a Made in Hungaria című musicalt és a Bánk bán című drámát említette. A legnagyobb kihívásnak pedig természetesen mindig azt tartja, ami éppen készül. Ez jelenleg a Teljesen idegenek című Paolo Genovese-darab, amelynek már folynak a próbái, a bemutatója pedig február 8-án lesz.

Tallósi Béla

forrás Új Szó

2019. január

 

Megújul a Komáromi Jókai Színház logója

A 2018-es év zárásaként, december 30-án dupla A padlás előadással ünnepelt a színház. A hatalmas sikernek örvendő, telt házas előadások között különleges meglepetéssel készült a teátrum a jelenlevőknek. Az épület előtt a színház dolgozói teával, forralt borral, és édességgel várták az előadás végén összegyűlt közönséget. Tóth Tibor rövid beszéde után, az előadás szereplői énekeltek, majd „leleplezték” a Jókai Színház új logóját, és mindezt hatalmas, látványos tűzijátékkal koronázták meg. Az igazgató úr azt is elmondta, hogy januártól megújul a színház honlapja, de a fő célja változatlan marad, a lehető legtöbb információt eljuttatni a nézőkhöz a színházról, az előadásokról, programokról, mindezt korszerű, modern, okostelefonról is könnyedén elérhető köntösben.

A Dialóg új bemutatója Pozsonyban

A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti

A Dialóg nonprofit szervezet újabb bemutatóra készül, a Soóky-trilógia harmadik része kerül bemutatásra Pozsonyban, 2018. december 8-án, szombaton 19 órai kezdettel az Ifjú Szivek színpadán.

 

A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti a Soóky mesélőszínházi triptichon harmadik része. Amíg a Csönd (A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd) a csehszlovákiai magyar közösség újrakezdéséről, élni akarásáról, a kisember túlélési praktikáiról mesélt, a Disznótor (Egy disznótor pontos leírása) a maga derűjével és emberségével megmutatta a töréspontokat, a közösségi csapdákat, a kihagyott lehetőségeket, a táj provincialitását. A Gulyásparti (A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti) összegzése és befejezése az előző két történetnek.

Humora a régi, konklúziója sokkal keserűbb, már csak azért is, mert nem tudjuk kellő történelmi távlatból szemlélni az eseményeket, belesimul a jelenbe – s ha nem vigyázunk, jövőnk is a gulyás- és halászlé-főzőversenyek árnyékában íródik majd.

A Gulyásparti főszereplője a provinciális forradalmi események tanúja és krónikása: Bíróferi, anyakönyvezett nevén Barta Tibor, a Cincogó nevű pati kocsma csaposa, képesített, járás III. osztályú futballbíró, korábban egyetemi tanár, kandidátus, a történelemtudományok doktora. Bíróferi egy ideig a pult mögül rögzíti az eseményeket, azután már a prágai kooptált parlamentből tudósít.

A Gulyásparti története 1989 augusztusában kezdődik, és 1990 tavaszáig követhetjük a bársonyosnak mondott, rendszerváltozásnak nevezett közösségi szemfényvesztést. A történet azonban 1997-ben ér véget, az egyik főszereplő, Bozsó temetésén – aki a rendszerváltó politikusokkal ellentétben betartotta az ígéretét, miszerint: „ha még ezt a forradalmat is elbasszuk, akkor nem érdemes tovább élni…”

 

Soóky László

 

A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti

 

Bíróferi: Fandl Ferenc

 

Jelmeztervező: Hircsu Mariann

Dramaturg: Varga Emese

 

Rendező: Keszég László

 

Ősbemutató: 2018. december 8. szombat, 19 óra, Pozsony, Ifjú Szivek

 

„Amikor egyszer, réges-régen, 1989. november 17-én kirobbantotta önmagát önmagából a rendszerváltoztatás, a nagy (cseh)szlovákiai magyar ábránd beledőlt a dugába. Tehette, mert amerre járt, kelt, mindenütt dugára lelt. Mit tehetett? – beledőlt. Minden duga provinciális duga volt, így aztán senki nem is csodálkozott azon, hogy a mélynemzeti dugák közül a legprovinciálisabb duga elsöprő győzelmet aratott a nagy felvidéki magyar nemzetrész fölött. Ez a győzelem máig tart és, mint minden győzelem, fokozódik. A nagy felvidéki magyar nemzetrész minden egyes tagja büszkén vallhatja: a dugába való beledőlés oly sikeres, hogy mára, 2018. december 8-ra összesen egy darab felvidéki magyar maradt, de ő aztán igazán az, mi több, virtigli. Rajta kívül maradt még persze hat vagy kilenc felvidéki almagyar, ők most épp alapozzák a fényesen tündöklő virtigli lovas szobrát. Az újságban olvasható (időnként), hogy amúgy létezik itt egy felvidéki magyar réteg, a felvidéki magyar kisemberek rétege, nos, ők azok, akik nem számítanak. Ezek Prof. Dr. CsC. DrSc. Bíróferi örökérvényű gondolatai.”

Soóky László

 

A pozsonyi bemutatót követően a rendszerváltás-mesélő színházi előadást 2018. december 9-én Szímőn, a Jedlik Házban 16.00 órától, december 10-én pedig 18.00 órától a koppánymonostori Dózsa György Művelődési Házban láthatják az érdeklődők.

 

 

FELVIDÉKI MAGYAR MONODRÁMA FESZTIVÁL

A Dialóg nonprofit szervezet 2018. november 22-23-án színházi fesztivált szervez Bodrogközben Felvidéki Magyar Monodráma Fesztivál címmel. A fesztiválon szlovákiai magyar művészek lépnek fel egy-egy monodrámával, mesélőszínházi előadással.

Az utóbbi években ez a műfaj egyre népszerűbb lett, egyre több színész vállalkozik arra, hogy egyedül állva a színpadon is megmérettesse magát, mert ez a műfaj nagy bátorságot és színészi alázatot követel azoktól, akik erre az útra lépnek. Ugyanakkor így a játszó, a mesélő intenzívebb, közvetlenebb kapcsolatot alakíthat ki a közönséggel, előadása személyesebb, vallomásszerű jelleget kaphat. A műfaj nagy rajongója és úttörője volt barátunk, kollégánk a 2017-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Benkő Géza, az ő emlékének szenteljük a bodrogközi seregszemlét.

A fesztiválon hat egyszemélyes előadást láthatnak a nézők Bodrogköz különböző településein. Gál Tamás, a Csavar Színház alapítótagjának Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című eposzából készült előadása nyitja a rendezvényt, 2018. november 22-én Királyhelmecen, a  Helmeczy Mihály Alapiskolában kerül bemutatásra 19:00 órai kezdettel.

Másnap Kiskövesden, a fesztivál bázisán, 15:00 órai kezdettel egy hivatalos megnyitó keretében megemlékezünk a község nemrég elhunyt művészeiről.

Majd hat órától öt községben: Kiskövesden, Kisgéresen, Nagygéresen, Őrösön, Bodrogszerdahelyen, lép a nézők elé öt felvidéki magyar színész.

 

KISKÖVESD:

Lehár

rendezte Benkő Géza

Lehár Ferenc és Soóky László szövegeit színpadra alkalmazta Varga Emese

Előadja: Derzsi György

 

KISGÉRES

Soóky László: Papa különböző hangszereken hegedül

Rendezte: Keszég László

Előadja: Lajos András

 

BODROGSZERDAHELY

Háy János: A halottember

Rendezte: Lévay Adina

Előadja: Varga Anikó

 

ŐRÖS

Márai Sándor: Őrjárat

Előadja: Havasi Péter 

 

NAGYGÉRES

Cseh Tamás – Bereményi Géza – Soóky László

Azonos esőben való létezés

Előadja: Jakubecz László

 

A seregszemle a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával jött létre,

A Dialóg nonprofit szervezeten kívül a szervezésbe bekapcsolódtak a fesztivál helyszínéül szolgáló község polgármesterei és önkormányzatai.

 

 

Légy jó mindhalálig a Thália Színházban

2018, október 18-án Csütörtökön mutatják be a kassai Thália Színházban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című ifjúsági regényének musicalváltozatát.

Az idei évad első premierjében tíz gyerekszínész kapott szerepet, a rendező Dudás Péter, aki modern értelmezésben állította színpadra a már klasszikusnak számító zenés darabot, Kocsák Tibor és Miklós Tibor művét.

Az előadásban kiderül, mi történik egy nyíltszívű, becsületes fiúval, aki belekóstol az élet kis és nagy hazugságaiba, aki nem tudja elviselni az igazságtalanságot, és naivan hisz a becsület erejében.

„A magyar irodalom egyik alapművéről van szó, amely kötelező olvasmány is. A cselekmény 1894-ben játszódik, a híres debreceni kollégiumban. Úgy vélem, a jóság témája továbbra is aktuális” – mondta Dudás Péter a TASR hírügynökségnek a hétfői sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy nemzetiségi színházról lévén szó, nem volt egyszerű felkutatni a főbb szerepeket eljátszó színészeket. Végül minden gyerek, aki eljött a meghallgatásra, szerepet kapott a musicalben.

Forgács Miklós dramaturg hozzátette: ezt a művet gyakran állítják színpadra, és néhány idézet a regényből mára szállóigévé vált, például amikor Nyilas Misi kijelenti, hogy erkölcsi kötelesség jónak lenni és bízni az emberekben. Misit Képes Lóránt és Antal Márk játssza, az igazgató szerepében Dudás Péter látható, Valkay földrajztanárt Nádasdi Péter kelti életre. A koreográfiát Gyenes Ildikó jegyzi.

Juhász Katalin

Új Szó, 2018. október 17.

Napfoltok a Komáromi Jókai Színházban

 

Új bemutató a Vasmacska Stúdiószínpadon

A Komáromi Jókai Színház 2018. október 8-án mutatta be a Vasmacska Stúdiószínpadán Leopold Lahola Napfoltok című drámáját Rédli Károly m. v. rendezésében. Az előadás, mely koprodukcióban készül a pozsonyi Színművészeti Főiskolával három magyar egyetemista diáknak is megmutatkozási lehetőséget kínál. Közülük Béhr Mártont már ismerik a komáromi nézők, de Hostomský Fanni és Melecsky Kristóf először lép színpadra a Komáromi Jókai Színházban. Az előadásban szereplő egyetemistákon kívül Skronka Tibort láthatják még nézőink. Nagybőgőn közreműködik Iván András.

 

Leopold Lahola, szlovák drámaíró műve a háború utáni időszakban született és a bosszú, a gyűlölet természetét vizsgálja:

„A bosszú témája nagyon aktuálisnak tűnt, az a helyzet, ahogy a gyűlöletet hordozzák magukban az emberek” – fogalmazott a rendező. – „Látom ezeket a szélsőséges csoportokat, akik azért élnek, hogy tönkre tegyék a másik világát… Ilyen a főszereplő, Tomi sorsa is. Azért él, hogy lerombolja a másik ember életét. Bár megvan ennek az oka, motivációja, de rögeszmévé vált benne a gyűlölet. Csak azért él, hogy romboljon, s közben a saját életét teszi tönkre. Így élünk a mai világban. Könnyebb a másikat gyűlölni, mint megtalálni az okot a szeretetre. Az ember saját maga dönti el, hogy milyen minőségű életet akar élni, de ha a gyűlölet mellett dönt, akkor ez a gyűlölet lesz a végzete.”

 

Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Madleňák Andrea m. v., dramaturg Rédli Károly m. v. és Varga Emese. Az előadás október 8-i bemutatót követően október 9-én és 11-én 19.00 órai kezdettel láthatják a Komáromi Jókai Színházban.