Túrócszentmártonban a Terror

A Thália Színház Terror című előadása az egyetlen kisebbségi színházi produkció az jubileumi Dotyky a spojenia fesztiválon

A Turócszentmártonban megrendezett Dotyky a spojenia (Érintések és kötések) nevet viselő fesztivál idén ünnepli 15. évfordulóját. A fesztivál nevét Roman Polák 1988-as korszakos jelentőségű turócszentmártoni Marivaux-rendezéséről kapta. A rendezvény  idei védnökségét a színészlegenda Emília Vášáryová vállalta.

A színházi szemlére a szlovákiai színházak 2018 márciusától 2019 márciusig bemutatott produkcióiból válogattak. Ebben az évben a fő programba 14 előadás került be, a kassai Thália Színház Terror című előadása az egyetlen magyar nyelvű produkció.

A kassai Thália Színház öt év alatt háromszor kapott meghívást Szlovákia legrangosabb hazai színházi szemléjére a Dotyky a spojenia (Érintések és kapcsolódások) fesztiválra.

2015-ben Kerékgyártó István Rükverc című drámájával aratott a színház a szemlén jelentős szakmai sikert. Egy évvel később Moliére Mizantróp című szomorú vígjátékát válogatták be, de egy másik fesztiválrészvétel miatt a Thália nem tudott élni a meghívással. 2019-ben Ferdinand von Schirach világszerte hatalmas sikerrel játszott bírósági drámáját a Terrort tartották a válogatók arra érdemesnek, hogy beiktassák a programba.  Mindhárom előadást a színház igazgatója, Czajlik József rendezte.

A kassai előadást június 21-én, 14.30-kor a turócszentmártoni Szlovák Kamara Színház nagytermében láthatja a nagyérdemű. Ferdinand von Schirach darabja azért is különleges élmény, mert a végén a nézők, mint esküdtek szavaznak arról, elítélik vagy felmentik a terroristák által eltérített repülőgép lelövésével 164 civilt megölő pilótát. A kassai előadás nagyszerű színészi alakításokat vonultat fel – Vasvári Emese, Nagy Kornélia, Varga Szilvia, Bocsárszky Attila, Habodász István és Menszátor Héresz Attila érzékeny és szuggesztív teljesítménye teszi igazán egyedivé a produkciót.

Thália Táncestek Kassán

 

A THÁLIA TÁNCESTEK sorozat első előadására 2014. november 15-én, a X. Thália Fesztiválon, egyben a Színházak Éjszakáján került sor. A program megálmodójának és házigazdájának, Kántor Kata korográfusnak ORIGO című darabját tekinthették meg a Thália Táncestek megnyitó előadásaként a nézők.

S ez volt a kezdet….

2014 óta közel 20 alkalommal léptek fel magyarországi mozgás- és táncművészek a kassai Thália Színház színpadán.

Olyan neves társulatok, mint például a Horváth Csaba vezette Forte Társulat, a TranzDanz, Gergye Kisztián Társulata,  vagy a Közép-Európa Táncszínház és a Bozsik Yvette Társulat.

A programsorozat keretében tekinthették meg a kassai nézők  Nagy József JEL Színházának  legendás WOYZECK előadását is.

A Thália Táncestek programkínálata a 2018/2019 évadban a meghívott előadások mellett ismét kiegészült szakmai képzéssel. 2019 januárjában és februárjában a Jozefa Adamoviča Konzervatórium és a Timonova utcai Konzervatórium tánc tagozatos diákjai számára bizosított kurzusokat a program.
Márciusban a kassai színész hallgatók részesülhetnek a Thália Színház ajánlatára mozgásszínházi képzésben.
A színházi világnapon a Thália Táncestek a sokoldalú színészképzés fontosságát hangsúlyozva a Kaposvári Egyetem Művészeti Kar IV. évfolyamos színész hallgatóinak III. éves mozgás vizsgáját, a Carmina Burana című előadást ajánlja a kedves nézők figyelmébe.

CARMINA BURANA

Carmina Burana, fotó: Jókuti György

a Kaposvári Egyetem IV. éves színművész hallgatóinak
III. éves tánc- és mozgásszínházi vizsgaelőadása
Carl Orff világhírű műve élőzenével, kórussal, mozgással

rendező-koreográfus: Blaskó Borbála
osztályvezető tanár: Cserhalmi György
szereplők:
Bora Fanni, Bölkény Balázs, Cseke Lilla Csenge, Cseke Gyöngyvér, Hermányi Mariann, Karácsony Gergely, Kisari Zalán, Kocsis Gábor, Kovács Panka, Kovács S. József, Péteri Lilla, Szász Júlia, Szurcsík Ádám, Várai Áron
zenészek:
Bölkény Balázs, Cseke Lilla Csenge, Cseke Gyöngyvér,
Rozs Tamás, Várai Áron

Az előadás olyan kivételes formában mutatja meg ezt a közismert és közkedvelt kantátát, melyben a szereplők tanulmányaik esszenciáját kamatoztathatják, mind mozgásban, hangszeres zenében, éneklésben, kifejezésmódban, színpadi jelenlétben.
Az előadás a fiatalabb korosztályhoz is szól, akik kevésbé jártasak a kortárs előadóművészetben, a színpadi megfogalmazási módokban, de nyitottak és kíváncsiak a zenei és színpadi értelemben vett sajátosságokra, az egyéni hangvétel és személyes ízlésvilág.

A 2019-es színházi világnapon – 2019. március 27-én 19.00 órától a kassai Thália Színházban

belépő: 9,-€/5,50€

INTENZÍV MOZGÁSSZÍNHÁZI WORKSHOP KASSAI SZÍNÉSZ HALLGATÓKNAK

2019. 03. 25 – 29. között Blaskó Borbála táncművész, rendező-koreográfus intenzív mozgásszínházi workshopot tart a Jozefa Adamoviča Konzervatórium és a Timonova utcai Konzervatórium színész szakos hallgatóinak.

Az egyhetes műhelymunka zártkörű bemutatójára 2019.  március 31-én 15.00  órától kerül sor a Márai Stúdiószínpadon.

A Thália Táncestek társszervezője: Kántor Kata/Jelenlét Színház

 

A program támogatói:

NKA, EMMI,

Thália Színház Kassa, Jelenlét Színház

 

Gál Tamás Jászai Mari-díjat kapott

Kásler Miklós az emberi errőforrások minisztere 2019. március 13-án Budapesten átadta a 2019-es Jászai Mari-díjakat, amellyel a színházművészet kiemelkedő alkotóit jutalmazza a magyar kormány. A díjat 1953-ban alapították, 1992 óta a március 15-i  ünnepségsorozat részeként kerülnek kiosztásra.

Az idei díjazottak között Gál Tamás, színész, rendező, a Csavar Színház alapítója is szerepel.

 

Gál Tamás 1978. november 16-án született Dunaszerdahelyen. A dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a pozsonyi Színművészeti Főiskola színész szakán szerzett oklevelet 2003-ban. Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; s Czajlik Józseffel közösen létrehozták az Epopteia Műhelyt. Feleségével, Kiss Szilvia színművésszel 2007-ben alapították meg a Csavar Színházat. A társulat évente közel 200 előadást játszik Magyarországon és Felvidéken egyaránt.

Gál Tamás szakmai pályafutása során számos fesztiváldíjban részesült, 2007-ben, 2011-ben  és 2017-ben elnyerte a Kaleidoszkóp fesztivál fődíját, A nagyidai cigányok című előadását Kisvárdán a polgármester-díjával jutalmazták , s 2015-ben a Rükvercben nyújtott alakításáért elnyerte a szlovák színházi kritikusok egyik legnagyobb elsimerését a Deszka (Dosky) díjat, néhány napja pedig az Ex Libris-díjjal tüntették ki Nagymegyeren.

„A Dosky- és a mostani Jászai Mari-díj is olyan időszakban találtak meg, amikor azon gondolkodtam, jó úton járok-e, mert az alternatív színházi lét, bár én választottam magamnak, bizony nem könnyű. De ezek a díjak mindig megerősítettek abban, hogy érdemes ezt csinálni, hogy kitartóan menni kell a célok, az álmok után” – nyilatkozta a parameter.sk tudósítójának a szlovákiai magyar alternatív színházi közeg legaktívabb művésze.

(foto: Csavar Színház)

Madách-díjban részesült a kassai Thália Színház

ťťMadách Imre születésének 196. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak Balassagyarmaton. A január 18-i eseménysorozat keretében átadásra kerültek a Madách-díjak is. Idén ezt az elismerést a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő kassai Thália Színház is megkapta.

A díjátadóra a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban került sor. A felvidéki társulat méltatásában Pásztó András dramaturg összegezte az Európa legészakibb magyar színházának félévszázados történetét. Bekes Sándor rendező 1969-es megalapításától, az 1990-es önállósuláson át napjainkig.

„Megalakulása óta a legfőbb feladatának a szép magyar szó, a színvonalas színházkultúra ápolását és terjesztését tartja. A kassai Thália nemzetiségi színház, de a felvidéki magyar közönség mellett minden színházszerető, színházértő, szórakozásra vagy éppen szellemi vagy esztétikai kalandokra vágyó nézőt határon innen és túl meg kíván szólítani. Megalakulása óta a kassai együttes 233 bemutatót tartott. Műfaji szempontból rendkívül sokszínű a bemutatott darabok sora.” – hangzott el a laudációban.

Pásztó András beszéde végén kitért arra, hogy Bocsárszky Attila, a társulat egyik vezető színésze, valamint Czajlik József jelenlegi igazgató is diákszínjátszóként az ő irányítása alatt találkozott először a színészettel az ipari színjátszó csoportjában.

A Madách-díjat személyesen Czajlik József igazgató vehette át Skuczi Nándortól, a megyei önkormányzat elnökétől. Beszédében elmondta, hogy fontosnak tartják a kultúra közvetítését a határ mindkét oldalán a nehézségek ellenére is, hisz „nekünk van szükségünk a kultúrára, nem a kultúrának mi ránk.”

Az este folyamán szintén elismerésben részesült a pécsi születésű Pozsgai Zsolt író, színházi és filmrendező, producer, akit Sándor György méltatott.A színes program keretében Kovács-Benko Fruzsina Borbála felvidéki születésű népdalénekest is hallhattuk, valamit zárásként a Latte Maffiato zenekar koncertjét élvezhettük.

 

forrás: Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Zaťko Ervin

Csokifalók

Csokifalók – cseh kortárs mű ősbemutatója a kassai Thália Színházban

Az egyik legizgalmasabb kortárs cseh szerző, David Drábek: Csokifalók című romantikus vígjátékának magyar ősbemutatóját tartják ma este (2018. december 13-én)  a kassai Thália Színházban. A színházi évad második bemutatójaként a nézők elé kerülő mű valójában afféle csehovi komédia a nőkről, szuperhősökről, korunk betegségeiről, szenvedélyeinkről, a szamurájokról, a kutyákról és nem utolsó sorban a  szerelemről -, de cseh szemmel.

A darab cselekményéről előzetesen csak annyit, hogy a szülők halála után három lánytestvér bezárkózik az atyai házba és különböző módon próbálják feldolgozni a tragédiát, míg el nem jön a pillanat, hogy valamelyikük teljesítse a bizarr apai örökséget. Szürreális helyzetek, humoros és keserű, de szerethető jelenetek során derül ki, hogyan tudja az ember legyőzni a múlt démonait és eljutni az egyszerű, tiszta szeretetig.

„Az elveszett paradicsom első számú szimbóluma ebben a darabban a csokoládé – árulta el Artner Szilvia dramaturg, aki ehhez még hozzá tette: Úgy tudom, hogy ennek a túlzott fogyasztása – amire a darab címe is utal -, a nőket érinti leginkább és jellemzően azért csúsznak bele, mert valamit megpróbálnak elfedni vele: a gyászt, a szexuális vágyakozást, a szeretetéhséget. A „csokifalók” a szorongást, a depressziót próbálják extrém és mulatságos módon leküzdeni, illetve így lázadnak a megbetegítő valóság ellen. Nem alkusznak, inkább az édesség evésbe halnak bele, mintsem összetörje még egyszer a szívüket valaki.“

 

A Csokifalók iparvárosi három nővérét Lax Judit, Nagy Kornélia és Rab Henriettaalakítja, lovagjaikat pedig Nádasdi Péter, Ollé Erik és Madarász Máté. A meghökkentő, filmszerű, ugyanakkor mulatságos és életszerű előadás két szellemfiguráját, az anyát és az apát Szabadi Emőke és Illés Oszkár játssza.

A Csokifalók /Jedáci čokolády/ 2011-ben az év vígjátéka lett Csehországban. Kassán a magyarországi Telihay Péter rendezi a darabot, aki először tavaly Szigligeti Liliomfijának világzenés adaptációjával mutatkozott be a Thália közönségének. A Csokifalókat ő ezekkel a gondolatokkal ajánlja a közönségnek:
„Az az izgalmas ebben a darabban, hogy olyasmire hívja fel a figyelmet, amit rég elfelejtettünk, az egyszerűségre és a kíváncsiságra…. Drábek arra figyelmeztet, hogy miközben annyi bonyolultsággal pakoljuk tele az életünket, elfelejtjük a legegyszerűbb szavakat. Lelkünk mélyén tulajdonképpen igen kevés elvárásunk van a másikkal szemben, csak arra vágyunk, hogy szeressen és szerethessük. Ha jól csináljuk, akkor úgy fognak kimenni a nőzők az előadásról, hogy nahát, de tényleg ennyire egyszerű. Csak nyilván e mögé oda kell pakolni azt a rengeteg történetet, ami az övék is, csak nem hordják. Úgy értem, nem hordják, mint egy páncélt, vagy mint egy díszmagyart.“

 

Szaszák György

forrás: amikassa.sk

Légy jó mindhalálig a Thália Színházban

2018, október 18-án Csütörtökön mutatják be a kassai Thália Színházban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című ifjúsági regényének musicalváltozatát.

Az idei évad első premierjében tíz gyerekszínész kapott szerepet, a rendező Dudás Péter, aki modern értelmezésben állította színpadra a már klasszikusnak számító zenés darabot, Kocsák Tibor és Miklós Tibor művét.

Az előadásban kiderül, mi történik egy nyíltszívű, becsületes fiúval, aki belekóstol az élet kis és nagy hazugságaiba, aki nem tudja elviselni az igazságtalanságot, és naivan hisz a becsület erejében.

„A magyar irodalom egyik alapművéről van szó, amely kötelező olvasmány is. A cselekmény 1894-ben játszódik, a híres debreceni kollégiumban. Úgy vélem, a jóság témája továbbra is aktuális” – mondta Dudás Péter a TASR hírügynökségnek a hétfői sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy nemzetiségi színházról lévén szó, nem volt egyszerű felkutatni a főbb szerepeket eljátszó színészeket. Végül minden gyerek, aki eljött a meghallgatásra, szerepet kapott a musicalben.

Forgács Miklós dramaturg hozzátette: ezt a művet gyakran állítják színpadra, és néhány idézet a regényből mára szállóigévé vált, például amikor Nyilas Misi kijelenti, hogy erkölcsi kötelesség jónak lenni és bízni az emberekben. Misit Képes Lóránt és Antal Márk játssza, az igazgató szerepében Dudás Péter látható, Valkay földrajztanárt Nádasdi Péter kelti életre. A koreográfiát Gyenes Ildikó jegyzi.

Juhász Katalin

Új Szó, 2018. október 17.

Megkezdődött a Magyar Színházak XXX. Kisvárdai Fesztiválja

Miskin herceg és egy kis káosz Kisvárdán

30. alkalommal rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, amelyen 24 színtársulat 28 produkciót mutat be 9 nap alatt. A Komáromi Jókai Színház A félkegyelművel, a kassai Thália Színház a Káosszal szerepel a ma kezdődő szemlén, amelynek díjait június 30-án adják át.

Az északkelet-magyarországi Kisvárda nyári színházi fesztiválja több fazonigazításon is átesett a három évtized alatt, a legjelentősebb váltás akkor történt, amikor a határon túli magyar színházak mustrája helyett összmagyar színházi fesztiválként határozta meg magát – azzal, hogy a hangsúly ma is a „művészeti importon” van, továbbra is bemutatkozik a rendezvényen (versenyben vagy versenyen kívül) minden, kisebbségi helyzetben működő magyar társulat, Székelyudvarhelytől Szabadkán át Kassáig. Viszonylag új keletű szokás Kisvárdán, hogy a fesztiválnak van egy-egy díszvendége, egy jeles színházi alkotó és műhelye: idén a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és az élén álló Bocsárdi László igazgató-főrendező pályáját mutatja be kiállítás és szemlélteti díszelőadásként kezelt produkció.

A legutóbbi évfolyamok egyik vívmánya a generációs nyitás, ennek jegyében harmadszor szerepel a programban a hallgatói minifesztivál (idén a kolozsvári, marosvásárhelyi és újvidéki színészosztály előadása tekinthető meg), folytatódik a workshop-sorozat Sardar Tagirovsky rendező vezetésével, az érdeklődő fiatalokat kerekasztal-beszélgetés várja a koprodukciós formákról, a fesztivál lapjának szerkesztésébe is fokozottan igyekeznek bevonni a pályakezdő tollforgatókat. Az új nemzedék visszaköszön a fesztivál öt színpadán is: „A fiatalság, a serdülés, az életkorral összefüggő, vagy éppenséggel attól független pubertás személyiségvilág bemutatása vezérfonalam volt a versenyprogram összeállításában. Fontos ugyanakkor az aránytartás. Nem maradhatnak látókörön kívül a technikai újításaikkal kitűnő munkák, amiként az intim teret és kisszámú ínyencet vonzó, bizarr kísérletek, vagy a népszerű előadások sem” – emelte ki az idei műsorral kapcsolatban Balogh Tibor, a fesztivál művészeti tanácsadója.

A kassai Thália Színház Czajlik József rendezését, Mika Myllyaho kortárs finn szerző Káoszát holnap délután játssza Kisvárdán, a Rákóczi Stúdióban, A Komáromi Jókai Színház Martin Huba Dosztojevszkij-rendezését, A félkegyelműt küldi versenybe, az előadás június 25-én a Művészetek Házában lesz látható.

Lakatos Krisztina

megjelent az Új Szóban, 2018. június 22-én

Thália Színház – Bérlethirdetés – 2018/2019-es színházi évad

Négy nagyszínpadi bemutatóval valamint két stúdióelőadással várja nézőit a Thália Színház a 2018/2019-es évadban.

Az évad elején Móricz Zsigmond regényéből készült Légy jó mindhalálig című musicalellel kedveskednek nézőiknek (rendező: Dudás Péter) Telihay Péter a tavalyi, nagysikerű Liliomfi bemutató után újra rendez a Tháliában, ezúttal David Drabek Csokifalók című romantikus komédiáját állítja színre, majd Ferdinand von Schirack Terror című bírósági drámája kerül bemutatásra a színház direktora, Czajlik József rendezésében. Az évad végén Ljudmilla Ulickaja Életművésznők című regényéből készült adaptációt viszi színpadra Hidvégi Nóra

A Márai Sándor Stúdiószínpadon két új előadást kínál a színház. Nem történt semi, felejtsük el… avagy mivégre bármely magánYszám címmel a Thália Színház koreográfusa, Kántor Kata mutakozik be újra rendezőként, valamint színre kerül a tavalyi évadban is meghirdetett Gazdag József Egy futballfüggő naplója színpadi adaptációja, a készülő előadás műfaji megjelőlése tribünterápia.

A felnőtt bérleteken kívül az ifjabb generációról sem feledkezett meg a színház vezetősége. A rozsnyói Meseszínház Csillagokkal táncoló Kojot című indián meséjét, a budapesti Bandart Ann-droid című legújabb, digitalis technikát használó gyermekelőadását láthatják a bérletesek, de a Thália saját előadással is várja gyermeknézőit, Perényi Balázs rendezésében, az előadás címe Mátyás király.

Liliomfi a Thália Színházban

Párhuzamos világok – ez a kassai Thália Színház 2017/18-as évadának témája. Négy nagyszínpadi és két stúdió előadás kínál többféle szemszögből is rálátást erre a problematikára.. A kassai Thália Színház  2017/18-as színi szezonjának első bemutatója Szigligeti Ede-Lakatos Róbert  Liliomfi című zenés komédiája, melyre 2017. november 16-án kerül sor.

Szigligeti Ede ikonikus színpadi művét rengeteg zenével, dallal, mókával és még több személyességgel Telihay Péter rendezi. A komáromi színház volt művészeti vezetője tizennégy év után először rendez ismét szlovákiai magyar színházban, de első ízben dolgozik Kassán, úgyhogy egyszerre nagy visszatérést, folytatást és újrakezdést ígér ez a munka. Telihay Péter kifejezetten a kassai színészekre igazította a darabot.

Két vándorszínész járja Magyarország tájait. Fiatalok, vidámak, jóképűek, tehetségesek, örülnek az életnek. Különböző kalandokba, és szerelmekbe bonyolódnak, mint az ilyen fiatalok gyakran és rendszerint. A nézők közben képet kapnak a magyar vidék mindennapjairól: szokásairól, furcsaságairól, küzdelmeiről, örömeiről és gyötrelmeiről.

Sajnálatos aktualitást kölcsönöz a történetnek az egyik legsikeresebb magyar filmrendező, Makk Károly minap bekövetkezett halála. Makk a legsötétebb diktatúra korszakában készített filmet a szabadságról és az életörömről, a szerelemről és a bigott maradiságról derűs és ironikus keretbe helyezve Liliomfi és Szellemfi, a két vándorszínész kalandjait. Darvas Iván és Pécsi Sándor párosa kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar film rajongóinak emlékezetében. Érdekes adalék, hogy az olasz film pápája, Federico Fellini is ekkoriban készítette el a vándorló artistákról szóló költői művét, az Országúton-t. A nyomor, a kiszolgáltatottság és az élni akarás kétféle megfogalmazása a háború borzalmai után: emez derűsen, ironikusan, amaz sötéten és líraian…

Liliomfi és Szellemfi belépett a híres bohócpárosok sorába Makk filmjével. Az úr és szolga sokszor nevetséges versengése és összetartozása régi témája a művészetnek. Don Quijote és Sancho Panza, vagy Mozart operájában Don Giovanni és Leporello is ennek a viszonynak a varázslatos képei. De ilyen Stan és Pan, vagy Estragon és Vladimir Beckett Godot-jából. Egyszerre esetlenek, ügyetlenek, ugyanakkor tiszták és ártatlanok akkor is, ha történetesen valami csínytevésben vesznek részt…

Rólunk, színészekről, színházi emberekről, csepűrágókról mesél Szigligeti színműve, derűvel, örömmel, ugyanakkor valami fátyolos melankóliával, mint mikor az ember a boldogság tetején  arra gondol, hogy egyszer ennek vége szakad.

 

 

Telihay Péter, rendező vallomása a darabról:

 „És ott a tenger, partot őriz. A parton ott ül ő is, ő is.”

                                                                                        /Dienes Eszter/

Ki is hát ez a két alak? Test és lélek. Anyag és szellem. Egyazon maszk két oldala: egy szomorú, könnyes és egy vidám, kacagó arc. Akár a bohóc maszkja.

Különös, elgondolkodtató alcímet adott Szigligeti Endre Liliomfi című művének a XIX. század közepén: „társadalmi vígjáték”. Már túl vagyunk az első magyar nyelven működő színház megalapításán. Túl Petőfi és Déryné vándorszínészi munkálkodásán. Laborfalvy Róza, a híres díva ekkora már Jókai kedvese. De legfőképpen épp csak túl vagyunk 1848-49. bukott forradalmán és szabadságharcán… meghalt a remény, maradt az élet.

Makk Károly híres filmje Darvassal és Pécsivel a második világháború háború után, az elnyomás évei alatt készült. Fellini is ekkor készítette az Országúton-t, amikor a vesztes háború után az egyház vette át a hatalmat Olaszországban és behatolt az emberek hétköznapjaiba…  Érdekes összefüggés, hogy a két rendezőzseni hasonló témához nyúlt:  vándorszínészek, mostoha sorsú, vándorló cirkuszi artisták  történetén keresztül tekintenek egy kifosztott országra, s lakóira.

Gyakran hallom, hogy a színészek „léhák”, ”könnyelműek”, vagy hogy elvadultak és korhelyek, hogy a színésznők „könnyűvérűek”, „szabadosak”. Meglehet. Azonban tudom, hogy ez csak kívülről  tűnik így.  „Társadalmi vígjáték” – írja Szigligeti, s érdemes komolyan venni ezt a megjelölést. Főszereplői a színészek: Liliomfi és Szellemfi a kor gyermekei. Provokátorai és szórakoztatói környezetüknek. Vigaszt nyújtanak és tükröt tartanak azoknak, akikkel a sors összehozza őket. Egyazon arc egyik és másik fele, akár a bohócoké: szomorú és derűs. Színésznek lenni ma nem sikk, inkább eszelős megszállottság. A maszk derűje és bánata ennek a megszállottságnak a két arca. Egy alak áll a tenger partján (Zampano, vagy Szellemfi?) s körvonalai lassan elmosódnak a messzeségben. Hogy ki volt, nem tudjuk, nyomait még őrzi a parti homok, míg föl nem támad az esti szél…

A Liliomfiban a kispolgári és a bohém életforma kettőségéről van szó, társadalmunkban egy adott pillanatban, a felnőtté válás csalhatatlan jeleként dönteni kell, élhetetlen művész lesz az ember vagy köztiszteletben álló polgár, erről a problémáról szól többek között Thomas Mann Tonio Krögere és Szerb Antal Utas és holdvilága is. A színház megoldhatja-e az élet vesződségeit, az élet felérhet-e a színházzal érdekességben, izgalomban? Persze a társadalmi kérdések is ugyanolyan lényegesek ebben a témában, hiszen a művész általában azonos a kívülálló, többiektől elütő, másságát nem leplező, párhuzamos világban élő egyénnel. A bohém, a színész, a csepűrágó, az alkotó ember kényelmetlen, kezelhetetlen, sőt a sztereotípia szerint a többiek tartják el, (lásd a tücsök és a hangya történetét). A Liliomfiban a főhősök nem akarják elfogadni a tényeket, a nekik kirendelt valóságot, ők ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz és kiváltságukhoz, hogy a maguk kénye-kedve szerint alakítsák az életük, ez viszont óhatatlanul oda vezet, hogy vannak többiek és vannak ők, és a párhuzamos világok metszéspontjaiban mikor nevetségesen, mikor szomorkásan, mikor tragikusan, mikor szórakoztatón felszikrázik a meg nem értettség fölötti fájdalom.

A kutya halála – Krausz Tivadar tragédiája a Márai Stúdióban

A kassai Thália Színház Magyarország Kassai Főkonzulátusával, valamint a Csemadok kassai választmányával közösen hirdetett meg tavaly az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából egy drámapályázatot. A pályázat témája az 1956-os események a szlovákiai történések, reakciók hangsúlyozásával.

A pályázatra, melynek beadási határideje 2016. augusztus 15-e volt három mű érkezett, és mivel épp ennyit díjazhattak, egyik szerző sem maradt elismerés nélkül.

Tarics Péter Tanúságtétel, (i)gazság, végítélet, valamint Csáky Pál Ballada a szabadságról című színműveit már bemutatta a színház felolvasószínházi est formájában. Az előbbit 2016. október 27-én, az utóbbit 2016. december 21-én. (Csáky Balladáját Forgács Miklós rendezésében)

Krausz Tivadar A kutya halála című tragédiája azonban 2017. október 26-án 18:00 órai kezdettek kerül a kassai publikum elé. A felolvasó színház rendezője Czajlik József. Közreműködnek: Varga Lívia, Varga Szilvia, Nádasdi Péter, Madarász Máté, Ollé Erik, Lax Judit valamint a szerző Krausz Tivadar.