Megkezdődött a Magyar Színházak XXX. Kisvárdai Fesztiválja

Miskin herceg és egy kis káosz Kisvárdán

30. alkalommal rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, amelyen 24 színtársulat 28 produkciót mutat be 9 nap alatt. A Komáromi Jókai Színház A félkegyelművel, a kassai Thália Színház a Káosszal szerepel a ma kezdődő szemlén, amelynek díjait június 30-án adják át.

Az északkelet-magyarországi Kisvárda nyári színházi fesztiválja több fazonigazításon is átesett a három évtized alatt, a legjelentősebb váltás akkor történt, amikor a határon túli magyar színházak mustrája helyett összmagyar színházi fesztiválként határozta meg magát – azzal, hogy a hangsúly ma is a „művészeti importon” van, továbbra is bemutatkozik a rendezvényen (versenyben vagy versenyen kívül) minden, kisebbségi helyzetben működő magyar társulat, Székelyudvarhelytől Szabadkán át Kassáig. Viszonylag új keletű szokás Kisvárdán, hogy a fesztiválnak van egy-egy díszvendége, egy jeles színházi alkotó és műhelye: idén a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és az élén álló Bocsárdi László igazgató-főrendező pályáját mutatja be kiállítás és szemlélteti díszelőadásként kezelt produkció.

A legutóbbi évfolyamok egyik vívmánya a generációs nyitás, ennek jegyében harmadszor szerepel a programban a hallgatói minifesztivál (idén a kolozsvári, marosvásárhelyi és újvidéki színészosztály előadása tekinthető meg), folytatódik a workshop-sorozat Sardar Tagirovsky rendező vezetésével, az érdeklődő fiatalokat kerekasztal-beszélgetés várja a koprodukciós formákról, a fesztivál lapjának szerkesztésébe is fokozottan igyekeznek bevonni a pályakezdő tollforgatókat. Az új nemzedék visszaköszön a fesztivál öt színpadán is: „A fiatalság, a serdülés, az életkorral összefüggő, vagy éppenséggel attól független pubertás személyiségvilág bemutatása vezérfonalam volt a versenyprogram összeállításában. Fontos ugyanakkor az aránytartás. Nem maradhatnak látókörön kívül a technikai újításaikkal kitűnő munkák, amiként az intim teret és kisszámú ínyencet vonzó, bizarr kísérletek, vagy a népszerű előadások sem” – emelte ki az idei műsorral kapcsolatban Balogh Tibor, a fesztivál művészeti tanácsadója.

A kassai Thália Színház Czajlik József rendezését, Mika Myllyaho kortárs finn szerző Káoszát holnap délután játssza Kisvárdán, a Rákóczi Stúdióban, A Komáromi Jókai Színház Martin Huba Dosztojevszkij-rendezését, A félkegyelműt küldi versenybe, az előadás június 25-én a Művészetek Házában lesz látható.

Lakatos Krisztina

megjelent az Új Szóban, 2018. június 22-én

Thália Színház – Bérlethirdetés – 2018/2019-es színházi évad

Négy nagyszínpadi bemutatóval valamint két stúdióelőadással várja nézőit a Thália Színház a 2018/2019-es évadban.

Az évad elején Móricz Zsigmond regényéből készült Légy jó mindhalálig című musicalellel kedveskednek nézőiknek (rendező: Dudás Péter) Telihay Péter a tavalyi, nagysikerű Liliomfi bemutató után újra rendez a Tháliában, ezúttal David Drabek Csokifalók című romantikus komédiáját állítja színre, majd Ferdinand von Schirack Terror című bírósági drámája kerül bemutatásra a színház direktora, Czajlik József rendezésében. Az évad végén Ljudmilla Ulickaja Életművésznők című regényéből készült adaptációt viszi színpadra Hidvégi Nóra

A Márai Sándor Stúdiószínpadon két új előadást kínál a színház. Nem történt semi, felejtsük el… avagy mivégre bármely magánYszám címmel a Thália Színház koreográfusa, Kántor Kata mutakozik be újra rendezőként, valamint színre kerül a tavalyi évadban is meghirdetett Gazdag József Egy futballfüggő naplója színpadi adaptációja, a készülő előadás műfaji megjelőlése tribünterápia.

A felnőtt bérleteken kívül az ifjabb generációról sem feledkezett meg a színház vezetősége. A rozsnyói Meseszínház Csillagokkal táncoló Kojot című indián meséjét, a budapesti Bandart Ann-droid című legújabb, digitalis technikát használó gyermekelőadását láthatják a bérletesek, de a Thália saját előadással is várja gyermeknézőit, Perényi Balázs rendezésében, az előadás címe Mátyás király.

Liliomfi a Thália Színházban

Párhuzamos világok – ez a kassai Thália Színház 2017/18-as évadának témája. Négy nagyszínpadi és két stúdió előadás kínál többféle szemszögből is rálátást erre a problematikára.. A kassai Thália Színház  2017/18-as színi szezonjának első bemutatója Szigligeti Ede-Lakatos Róbert  Liliomfi című zenés komédiája, melyre 2017. november 16-án kerül sor.

Szigligeti Ede ikonikus színpadi művét rengeteg zenével, dallal, mókával és még több személyességgel Telihay Péter rendezi. A komáromi színház volt művészeti vezetője tizennégy év után először rendez ismét szlovákiai magyar színházban, de első ízben dolgozik Kassán, úgyhogy egyszerre nagy visszatérést, folytatást és újrakezdést ígér ez a munka. Telihay Péter kifejezetten a kassai színészekre igazította a darabot.

Két vándorszínész járja Magyarország tájait. Fiatalok, vidámak, jóképűek, tehetségesek, örülnek az életnek. Különböző kalandokba, és szerelmekbe bonyolódnak, mint az ilyen fiatalok gyakran és rendszerint. A nézők közben képet kapnak a magyar vidék mindennapjairól: szokásairól, furcsaságairól, küzdelmeiről, örömeiről és gyötrelmeiről.

Sajnálatos aktualitást kölcsönöz a történetnek az egyik legsikeresebb magyar filmrendező, Makk Károly minap bekövetkezett halála. Makk a legsötétebb diktatúra korszakában készített filmet a szabadságról és az életörömről, a szerelemről és a bigott maradiságról derűs és ironikus keretbe helyezve Liliomfi és Szellemfi, a két vándorszínész kalandjait. Darvas Iván és Pécsi Sándor párosa kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar film rajongóinak emlékezetében. Érdekes adalék, hogy az olasz film pápája, Federico Fellini is ekkoriban készítette el a vándorló artistákról szóló költői művét, az Országúton-t. A nyomor, a kiszolgáltatottság és az élni akarás kétféle megfogalmazása a háború borzalmai után: emez derűsen, ironikusan, amaz sötéten és líraian…

Liliomfi és Szellemfi belépett a híres bohócpárosok sorába Makk filmjével. Az úr és szolga sokszor nevetséges versengése és összetartozása régi témája a művészetnek. Don Quijote és Sancho Panza, vagy Mozart operájában Don Giovanni és Leporello is ennek a viszonynak a varázslatos képei. De ilyen Stan és Pan, vagy Estragon és Vladimir Beckett Godot-jából. Egyszerre esetlenek, ügyetlenek, ugyanakkor tiszták és ártatlanok akkor is, ha történetesen valami csínytevésben vesznek részt…

Rólunk, színészekről, színházi emberekről, csepűrágókról mesél Szigligeti színműve, derűvel, örömmel, ugyanakkor valami fátyolos melankóliával, mint mikor az ember a boldogság tetején  arra gondol, hogy egyszer ennek vége szakad.

 

 

Telihay Péter, rendező vallomása a darabról:

 „És ott a tenger, partot őriz. A parton ott ül ő is, ő is.”

                                                                                        /Dienes Eszter/

Ki is hát ez a két alak? Test és lélek. Anyag és szellem. Egyazon maszk két oldala: egy szomorú, könnyes és egy vidám, kacagó arc. Akár a bohóc maszkja.

Különös, elgondolkodtató alcímet adott Szigligeti Endre Liliomfi című művének a XIX. század közepén: „társadalmi vígjáték”. Már túl vagyunk az első magyar nyelven működő színház megalapításán. Túl Petőfi és Déryné vándorszínészi munkálkodásán. Laborfalvy Róza, a híres díva ekkora már Jókai kedvese. De legfőképpen épp csak túl vagyunk 1848-49. bukott forradalmán és szabadságharcán… meghalt a remény, maradt az élet.

Makk Károly híres filmje Darvassal és Pécsivel a második világháború háború után, az elnyomás évei alatt készült. Fellini is ekkor készítette az Országúton-t, amikor a vesztes háború után az egyház vette át a hatalmat Olaszországban és behatolt az emberek hétköznapjaiba…  Érdekes összefüggés, hogy a két rendezőzseni hasonló témához nyúlt:  vándorszínészek, mostoha sorsú, vándorló cirkuszi artisták  történetén keresztül tekintenek egy kifosztott országra, s lakóira.

Gyakran hallom, hogy a színészek „léhák”, ”könnyelműek”, vagy hogy elvadultak és korhelyek, hogy a színésznők „könnyűvérűek”, „szabadosak”. Meglehet. Azonban tudom, hogy ez csak kívülről  tűnik így.  „Társadalmi vígjáték” – írja Szigligeti, s érdemes komolyan venni ezt a megjelölést. Főszereplői a színészek: Liliomfi és Szellemfi a kor gyermekei. Provokátorai és szórakoztatói környezetüknek. Vigaszt nyújtanak és tükröt tartanak azoknak, akikkel a sors összehozza őket. Egyazon arc egyik és másik fele, akár a bohócoké: szomorú és derűs. Színésznek lenni ma nem sikk, inkább eszelős megszállottság. A maszk derűje és bánata ennek a megszállottságnak a két arca. Egy alak áll a tenger partján (Zampano, vagy Szellemfi?) s körvonalai lassan elmosódnak a messzeségben. Hogy ki volt, nem tudjuk, nyomait még őrzi a parti homok, míg föl nem támad az esti szél…

A Liliomfiban a kispolgári és a bohém életforma kettőségéről van szó, társadalmunkban egy adott pillanatban, a felnőtté válás csalhatatlan jeleként dönteni kell, élhetetlen művész lesz az ember vagy köztiszteletben álló polgár, erről a problémáról szól többek között Thomas Mann Tonio Krögere és Szerb Antal Utas és holdvilága is. A színház megoldhatja-e az élet vesződségeit, az élet felérhet-e a színházzal érdekességben, izgalomban? Persze a társadalmi kérdések is ugyanolyan lényegesek ebben a témában, hiszen a művész általában azonos a kívülálló, többiektől elütő, másságát nem leplező, párhuzamos világban élő egyénnel. A bohém, a színész, a csepűrágó, az alkotó ember kényelmetlen, kezelhetetlen, sőt a sztereotípia szerint a többiek tartják el, (lásd a tücsök és a hangya történetét). A Liliomfiban a főhősök nem akarják elfogadni a tényeket, a nekik kirendelt valóságot, ők ragaszkodnak ahhoz a jogukhoz és kiváltságukhoz, hogy a maguk kénye-kedve szerint alakítsák az életük, ez viszont óhatatlanul oda vezet, hogy vannak többiek és vannak ők, és a párhuzamos világok metszéspontjaiban mikor nevetségesen, mikor szomorkásan, mikor tragikusan, mikor szórakoztatón felszikrázik a meg nem értettség fölötti fájdalom.

A kutya halála – Krausz Tivadar tragédiája a Márai Stúdióban

A kassai Thália Színház Magyarország Kassai Főkonzulátusával, valamint a Csemadok kassai választmányával közösen hirdetett meg tavaly az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából egy drámapályázatot. A pályázat témája az 1956-os események a szlovákiai történések, reakciók hangsúlyozásával.

A pályázatra, melynek beadási határideje 2016. augusztus 15-e volt három mű érkezett, és mivel épp ennyit díjazhattak, egyik szerző sem maradt elismerés nélkül.

Tarics Péter Tanúságtétel, (i)gazság, végítélet, valamint Csáky Pál Ballada a szabadságról című színműveit már bemutatta a színház felolvasószínházi est formájában. Az előbbit 2016. október 27-én, az utóbbit 2016. december 21-én. (Csáky Balladáját Forgács Miklós rendezésében)

Krausz Tivadar A kutya halála című tragédiája azonban 2017. október 26-án 18:00 órai kezdettek kerül a kassai publikum elé. A felolvasó színház rendezője Czajlik József. Közreműködnek: Varga Lívia, Varga Szilvia, Nádasdi Péter, Madarász Máté, Ollé Erik, Lax Judit valamint a szerző Krausz Tivadar.

Milyenek a magyarok? – a kassai Thália Színház új bemutatója

A kassai Thália Színház 2017. szeptember 14-én mutatja be  Milyenek a magyarok? címet viselő zenés színpadi játékát. Az előadást, melynek bemutatója a tavalyi évad végéről került át 2017. szeptemberére, Czajlik József a Thália Színház igazgatója, állítja színpadra, a zenés útikalauz dramaturgja Forgács Miklós, zenei vezetőként Lakatos Róbert dolgozott a produkcióban. A díszlet: Fodor Viola m. v., a jelmezek Őry Katalin m. v. tervei nyomán készültek, koreográfus Bocsárszky Attila.

Szereplők: Dégner Lilla, Latócky Katalin, Rab Henrietta, Varga Lívia, Varga Szilvia, Illés Oszkár, Nádasdi Péter, Ollé Erik, Szpisák Gyula

Az előadás Lackfi János két nagysikerű kötetétből: a Milyenek a magyarok? és a Milyenek még a magyarok? című karcolatgyűjteményekből készült. A könnyed, játékos, groteszk humorú magyar jeleneteket szigorúan magyaros dallamok keretezik. A magyar slágereket Lackfi János a témához kapcsolódó dalszövegátirataiban hallhatja a magyar és nem magyar közönség.
Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki az előadás láttán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Bérlethirdetés – kassai Thália Színház

A kassai Thália Színház bemutatói a 2017/2018-as évadban:

 

Szigligeti Ede: Liliomfi (zenés vígjáték)

Rendező: Telihay Péter m. v.

Bemutató: 2017. november

Mika Myllyaho: Káosz (tragikomédia)

Rendező: Czajlik József

Bemutató: 2017. december

 

Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: A montmartrei ibolya (operett)

Rendező: Mezei Zoltán

Bemutató: 2018. február

 

Martin McDonagh: Leenane szépe  (fekete komédia)

Rendező: Bérczes László

Bemutató: 2018 április

 

Márai Stúdiószínpad:

Szigethy Gábor: Mezei Márai Szerelem (dokumentumok alapján elképzelt valóság)

Rendező: Szigethy Gábor

Bemutató:  2018 január

 

Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából ( Nádasdi Péter előadói estje)
Rendező: Czajlik József

Bemutató: 2018 május

 

Gyermekelőadások

Ördöngős dudás (táncos mesejáték)

Kuttyomfitty Társulat, Ekecs

Bemutató: 2017 október

 

A császár új ruhája (mesejáték)

Rendező: Tóth Gábor

Thália Színházi Társaság, Kassa

Bemutató:  2018 február

 

A zöld csónak  (zenés mesejáték)

Apró Színház, Budapest

Bemutató: 2018 május

 

Bérletek árusítása 2017. szeptember 1-től!

INFO: info@thaliaszinhaz.sk
TEL.: +421 55 6233643; +421 55 6225866

Napközis színházi és filmes tábor a Thália Színházban

Színházi és filmes tábort hirdetett a kassai Thália Színház.
A színház hirdetése:
Szárnyaló képzeletednek ne szabj határt, gyere velünk a mesék végtelen birodalmába, írj jelenetet, fess
díszletet, bújj jelmezbe és lépj fel a világot jelentő deszkákra, vagy forgass filmet egy héten át, a kamera forog, csapó, tessék!
A táborban lehetőség nyílik bekukkantani a színházi munka és filmkészítés kulisszái mögé. A résztvevők lehetnek színészek, rendezők, díszlettervezők, jelmezkészítők, operatőrök, sminkesek és részt vehetnek a filmkészítés utómunkáiban. A foglalkozásokat tapasztalt színházi és filmes szakemberek segítik – színészek, operatőrök, rendezők, akik segítenek abban, hogy a tábor végére a színház és a film összekapcsolásával a gyermekek egy saját, egyedülálló produkcióval rukkoljanak elő!

Helyszín: Divadlo Thália Szinház, Márai stúdió, Timonova č. 3, Košice.

Időpontok: 2017. július 3-7., 2017. augusztus 14-18. ,2017. augusztus 21-25.

A tábor kétnyelvű, magyar és szlovák csoportokba lehet jelentkezni •
A napközis tábor 6- 14 éves korig ajánlott • A gyerekeket reggel 8:00 – tól a pedagógusaink várják, a Márai stúdió, Timonova 3 sz. alatt • A programok 9:00 – kor kezdődnek, délután 16:00 -ig tartanak, ebéd és frissítő a szünetekben • A gyerekek ellátásáról a szervezők gondoskodnak (tízórai, ebéd, uzsonna)
További információk: tel. sz. +421 905 530 321, +421 905 445 704, e-mail: v.h.aniko@gmail.com

Hármas siker a kisvárdai fesztiválon

A Magyar Színházak 29. Kisvárdai Fesztiválján a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália Színház komoly sikert aratott. Székely Csaba Bányavakság című tragikomédiáját Czajlik József rendezésében három alakításdíjjal is kitüntette a szakmai zsűri.
A legjobb női főszereplő díját Vasvári Emese, a legjobb férfi főszereplő díját Fabó Tibor, s a legjobb mellékszereplő díját Benkő Géza vehette át a június 24-én záruló seregszemlén.

A Thália Színház utolsó bérletes előadása 2017. szeptemberében kerül bemutatásra

 

A kassai Thália Színház utolsó bérletes produkciója Lackfi János: Milyenek a magyarok? műszaki okok miatt 2017. szeptemberében kerül bemutatásra. A 2017/2018-as színházi évad így csak 2017. októberében kezdődik majd.
Az idei évadra szóló bérletek a szeptemberi bérletes előadásokra továbbra is érvényesek!A bérletes előadások időpontjairól később értesíti nézőit a színház szervezési osztálya.