Megújul a Komáromi Jókai Színház logója

A 2018-es év zárásaként, december 30-án dupla A padlás előadással ünnepelt a színház. A hatalmas sikernek örvendő, telt házas előadások között különleges meglepetéssel készült a teátrum a jelenlevőknek. Az épület előtt a színház dolgozói teával, forralt borral, és édességgel várták az előadás végén összegyűlt közönséget. Tóth Tibor rövid beszéde után, az előadás szereplői énekeltek, majd „leleplezték” a Jókai Színház új logóját, és mindezt hatalmas, látványos tűzijátékkal koronázták meg. Az igazgató úr azt is elmondta, hogy januártól megújul a színház honlapja, de a fő célja változatlan marad, a lehető legtöbb információt eljuttatni a nézőkhöz a színházról, az előadásokról, programokról, mindezt korszerű, modern, okostelefonról is könnyedén elérhető köntösben.

A Dialóg új bemutatója Pozsonyban

A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti

A Dialóg nonprofit szervezet újabb bemutatóra készül, a Soóky-trilógia harmadik része kerül bemutatásra Pozsonyban, 2018. december 8-án, szombaton 19 órai kezdettel az Ifjú Szivek színpadán.

 

A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti a Soóky mesélőszínházi triptichon harmadik része. Amíg a Csönd (A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd) a csehszlovákiai magyar közösség újrakezdéséről, élni akarásáról, a kisember túlélési praktikáiról mesélt, a Disznótor (Egy disznótor pontos leírása) a maga derűjével és emberségével megmutatta a töréspontokat, a közösségi csapdákat, a kihagyott lehetőségeket, a táj provincialitását. A Gulyásparti (A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti) összegzése és befejezése az előző két történetnek.

Humora a régi, konklúziója sokkal keserűbb, már csak azért is, mert nem tudjuk kellő történelmi távlatból szemlélni az eseményeket, belesimul a jelenbe – s ha nem vigyázunk, jövőnk is a gulyás- és halászlé-főzőversenyek árnyékában íródik majd.

A Gulyásparti főszereplője a provinciális forradalmi események tanúja és krónikása: Bíróferi, anyakönyvezett nevén Barta Tibor, a Cincogó nevű pati kocsma csaposa, képesített, járás III. osztályú futballbíró, korábban egyetemi tanár, kandidátus, a történelemtudományok doktora. Bíróferi egy ideig a pult mögül rögzíti az eseményeket, azután már a prágai kooptált parlamentből tudósít.

A Gulyásparti története 1989 augusztusában kezdődik, és 1990 tavaszáig követhetjük a bársonyosnak mondott, rendszerváltozásnak nevezett közösségi szemfényvesztést. A történet azonban 1997-ben ér véget, az egyik főszereplő, Bozsó temetésén – aki a rendszerváltó politikusokkal ellentétben betartotta az ígéretét, miszerint: „ha még ezt a forradalmat is elbasszuk, akkor nem érdemes tovább élni…”

 

Soóky László

 

A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti

 

Bíróferi: Fandl Ferenc

 

Jelmeztervező: Hircsu Mariann

Dramaturg: Varga Emese

 

Rendező: Keszég László

 

Ősbemutató: 2018. december 8. szombat, 19 óra, Pozsony, Ifjú Szivek

 

„Amikor egyszer, réges-régen, 1989. november 17-én kirobbantotta önmagát önmagából a rendszerváltoztatás, a nagy (cseh)szlovákiai magyar ábránd beledőlt a dugába. Tehette, mert amerre járt, kelt, mindenütt dugára lelt. Mit tehetett? – beledőlt. Minden duga provinciális duga volt, így aztán senki nem is csodálkozott azon, hogy a mélynemzeti dugák közül a legprovinciálisabb duga elsöprő győzelmet aratott a nagy felvidéki magyar nemzetrész fölött. Ez a győzelem máig tart és, mint minden győzelem, fokozódik. A nagy felvidéki magyar nemzetrész minden egyes tagja büszkén vallhatja: a dugába való beledőlés oly sikeres, hogy mára, 2018. december 8-ra összesen egy darab felvidéki magyar maradt, de ő aztán igazán az, mi több, virtigli. Rajta kívül maradt még persze hat vagy kilenc felvidéki almagyar, ők most épp alapozzák a fényesen tündöklő virtigli lovas szobrát. Az újságban olvasható (időnként), hogy amúgy létezik itt egy felvidéki magyar réteg, a felvidéki magyar kisemberek rétege, nos, ők azok, akik nem számítanak. Ezek Prof. Dr. CsC. DrSc. Bíróferi örökérvényű gondolatai.”

Soóky László

 

A pozsonyi bemutatót követően a rendszerváltás-mesélő színházi előadást 2018. december 9-én Szímőn, a Jedlik Házban 16.00 órától, december 10-én pedig 18.00 órától a koppánymonostori Dózsa György Művelődési Házban láthatják az érdeklődők.

 

 

FELVIDÉKI MAGYAR MONODRÁMA FESZTIVÁL

A Dialóg nonprofit szervezet 2018. november 22-23-án színházi fesztivált szervez Bodrogközben Felvidéki Magyar Monodráma Fesztivál címmel. A fesztiválon szlovákiai magyar művészek lépnek fel egy-egy monodrámával, mesélőszínházi előadással.

Az utóbbi években ez a műfaj egyre népszerűbb lett, egyre több színész vállalkozik arra, hogy egyedül állva a színpadon is megmérettesse magát, mert ez a műfaj nagy bátorságot és színészi alázatot követel azoktól, akik erre az útra lépnek. Ugyanakkor így a játszó, a mesélő intenzívebb, közvetlenebb kapcsolatot alakíthat ki a közönséggel, előadása személyesebb, vallomásszerű jelleget kaphat. A műfaj nagy rajongója és úttörője volt barátunk, kollégánk a 2017-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Benkő Géza, az ő emlékének szenteljük a bodrogközi seregszemlét.

A fesztiválon hat egyszemélyes előadást láthatnak a nézők Bodrogköz különböző településein. Gál Tamás, a Csavar Színház alapítótagjának Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című eposzából készült előadása nyitja a rendezvényt, 2018. november 22-én Királyhelmecen, a  Helmeczy Mihály Alapiskolában kerül bemutatásra 19:00 órai kezdettel.

Másnap Kiskövesden, a fesztivál bázisán, 15:00 órai kezdettel egy hivatalos megnyitó keretében megemlékezünk a község nemrég elhunyt művészeiről.

Majd hat órától öt községben: Kiskövesden, Kisgéresen, Nagygéresen, Őrösön, Bodrogszerdahelyen, lép a nézők elé öt felvidéki magyar színész.

 

KISKÖVESD:

Lehár

rendezte Benkő Géza

Lehár Ferenc és Soóky László szövegeit színpadra alkalmazta Varga Emese

Előadja: Derzsi György

 

KISGÉRES

Soóky László: Papa különböző hangszereken hegedül

Rendezte: Keszég László

Előadja: Lajos András

 

BODROGSZERDAHELY

Háy János: A halottember

Rendezte: Lévay Adina

Előadja: Varga Anikó

 

ŐRÖS

Márai Sándor: Őrjárat

Előadja: Havasi Péter 

 

NAGYGÉRES

Cseh Tamás – Bereményi Géza – Soóky László

Azonos esőben való létezés

Előadja: Jakubecz László

 

A seregszemle a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával jött létre,

A Dialóg nonprofit szervezeten kívül a szervezésbe bekapcsolódtak a fesztivál helyszínéül szolgáló község polgármesterei és önkormányzatai.

 

 

Légy jó mindhalálig a Thália Színházban

2018, október 18-án Csütörtökön mutatják be a kassai Thália Színházban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című ifjúsági regényének musicalváltozatát.

Az idei évad első premierjében tíz gyerekszínész kapott szerepet, a rendező Dudás Péter, aki modern értelmezésben állította színpadra a már klasszikusnak számító zenés darabot, Kocsák Tibor és Miklós Tibor művét.

Az előadásban kiderül, mi történik egy nyíltszívű, becsületes fiúval, aki belekóstol az élet kis és nagy hazugságaiba, aki nem tudja elviselni az igazságtalanságot, és naivan hisz a becsület erejében.

„A magyar irodalom egyik alapművéről van szó, amely kötelező olvasmány is. A cselekmény 1894-ben játszódik, a híres debreceni kollégiumban. Úgy vélem, a jóság témája továbbra is aktuális” – mondta Dudás Péter a TASR hírügynökségnek a hétfői sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy nemzetiségi színházról lévén szó, nem volt egyszerű felkutatni a főbb szerepeket eljátszó színészeket. Végül minden gyerek, aki eljött a meghallgatásra, szerepet kapott a musicalben.

Forgács Miklós dramaturg hozzátette: ezt a művet gyakran állítják színpadra, és néhány idézet a regényből mára szállóigévé vált, például amikor Nyilas Misi kijelenti, hogy erkölcsi kötelesség jónak lenni és bízni az emberekben. Misit Képes Lóránt és Antal Márk játssza, az igazgató szerepében Dudás Péter látható, Valkay földrajztanárt Nádasdi Péter kelti életre. A koreográfiát Gyenes Ildikó jegyzi.

Juhász Katalin

Új Szó, 2018. október 17.

Napfoltok a Komáromi Jókai Színházban

 

Új bemutató a Vasmacska Stúdiószínpadon

A Komáromi Jókai Színház 2018. október 8-án mutatta be a Vasmacska Stúdiószínpadán Leopold Lahola Napfoltok című drámáját Rédli Károly m. v. rendezésében. Az előadás, mely koprodukcióban készül a pozsonyi Színművészeti Főiskolával három magyar egyetemista diáknak is megmutatkozási lehetőséget kínál. Közülük Béhr Mártont már ismerik a komáromi nézők, de Hostomský Fanni és Melecsky Kristóf először lép színpadra a Komáromi Jókai Színházban. Az előadásban szereplő egyetemistákon kívül Skronka Tibort láthatják még nézőink. Nagybőgőn közreműködik Iván András.

 

Leopold Lahola, szlovák drámaíró műve a háború utáni időszakban született és a bosszú, a gyűlölet természetét vizsgálja:

„A bosszú témája nagyon aktuálisnak tűnt, az a helyzet, ahogy a gyűlöletet hordozzák magukban az emberek” – fogalmazott a rendező. – „Látom ezeket a szélsőséges csoportokat, akik azért élnek, hogy tönkre tegyék a másik világát… Ilyen a főszereplő, Tomi sorsa is. Azért él, hogy lerombolja a másik ember életét. Bár megvan ennek az oka, motivációja, de rögeszmévé vált benne a gyűlölet. Csak azért él, hogy romboljon, s közben a saját életét teszi tönkre. Így élünk a mai világban. Könnyebb a másikat gyűlölni, mint megtalálni az okot a szeretetre. Az ember saját maga dönti el, hogy milyen minőségű életet akar élni, de ha a gyűlölet mellett dönt, akkor ez a gyűlölet lesz a végzete.”

 

Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Madleňák Andrea m. v., dramaturg Rédli Károly m. v. és Varga Emese. Az előadás október 8-i bemutatót követően október 9-én és 11-én 19.00 órai kezdettel láthatják a Komáromi Jókai Színházban.

ALTERNATÍVA 2018

Független színházi műhelyek seregszemléje Dunaszerdahelyen

Az Ad Valorem és a Dialóg nonprofit szervezet első alkalommal szervezi meg Dunaszerdahelyen 2018. október 2. és 4. között az ALTERNATÍVA 2018 nevet viselő seregszemlét, ahol a struktúrán kívüli, független színházi műhelyek előadásaival találkozhat a közönség.

Az alternatív színház fogalma az utóbbi évtizedekben részévé vált a színházi kultúránknak, a fogalom pontos meghatározása azonban nem egységes: meghatározhatjuk a működési forma felől, a kőszínházi működéssel ellentétben, állandó társulattal és költségvetéssel nem rendelkező színházi csoportosulásokat értjük ezalatt. Vagy megközelíthetjük a formai megoldások irányából: formabontó, kortárs alkotásokat létrehozó színházi műhelyek. Közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vannak alkotók, csoportok – akik valamilyen okoknál fogva – nem fértek bele a „keretbe”; nem tudtak, vagy nem is akartak, beilleszkedni a rendszerbe. Ezért más utat kerestek a színházi pályán való érvényesülésre.

Mit jelent az alternatív, független, szabad színházi műhelyek fogalma a szlovákiai magyar színházi közösségben? Milyen utakat, lehetőségeket, szakmai irányvonalat képviselnek, s milyen továbblépési lehetőségük van? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ az ALTERNATÍVA 2018 az előadások, csoportok, alkotók bemutatásával, valamint a szakmai beszélgetések, viták keretén belül.

A három nap alatt hét előadás – ezt kínálja a fesztivál a dunaszerdahelyi nézőknek, a helyszín minden esetben a Csaplár Benedek Művelődési Központ, valamint az NFG Klub.

A fesztivál nyitóelőadása – október 2-án 15,30 órai kezdettel az NFG-ben – a Dialóg nonprofit szervezet produkciója, Cseh Tamás – Bereményi Géza – Soóky László: Azonos esőben való létezés című pódiumjátéka, előadja Jakubecz László.

Az előadást követően 17,00 órától ugyanezen a helyszínen kerül bemutatásra Soóky László meg a Sátán, meg én című drámakötete, mely 2018. októberében jelenik meg a könyvpiacon a Nap Kiadó gondozásában. A kötetet Forgács Miklós, a kassai Thália Színház dramaturgja mutatja be, közreműködik Jakubecz László és Gál Júlia.

Az esti előadás színhelye a Csaplár Benedek Művelődési Központ színházterme, a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő ÉS!? Színház előadásában Soóky László Az önmagát mosdató szerecsen című tragikomédiája kerül színre 19,00 órától. (rendezte: Szabó Csilla).

Október 3-án délelőtt 11,00 órától Soóky László Egy disznótor pontos leírása című mesélőszínházi előadásával találkozhatnak az érdeklődők a művelődési ház mozitermében, majd 13,00 órai kezdettel egy kerekasztal-beszélgetésre várjuk az érdeklődőket az NFG-be alternatív színházak helyzetével, jövőjével kapcsolatosan.

A beszélgetést követően ugyanitt 17.00 órától Havasi Péter Márai Sándor: Őrjárat című előadói estjét láthatják a nézők.

A fesztivál második napjának záróakkordja Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című  színpadi játéka. Az előadás (mely a Soproni Petőfi Színház, a Csallóközi Csavar Színház, A Mikházi Csűrszínház, a Forrás Színház És a Malom Színház Koprodukciójaként jött létre) szlovákiai bemutatójára az ALTERNATÍVA 2018 fesztivál keretén belül kerül sor. Október 3-án 19,00 órai kezdettel tekinthetik meg az érdeklődők a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ színháztermében. Főszerepben: Gál Tamás és Kiss Szilvia.

A fesztivál harmadik napját a tantermi előadásoknak szentelték a seregszemle szervezői, előbb a Vekker Műhely Ne csukd be a szemed! című előadását (rendezte: Perényi Balázs), majd pedig a pécsi Escargo Hajója Színházi és Művészeti Nevelési Szövetkezet Maros András Büntető című produkcióját tekinthetik meg az érdeklődők. Az első a művelődési ház 101-es szobájában 11,00 órától, a másik pedig 15,00 órától a színházteremben, a fesztivál záró előadásaként kerül bemutatásra.

 

Mátyás király krónikái

2018. szeptember 28-án 17.00 órai kezdettel mutatta be a Komáromi Jókai Színház Szabó Attila Mátyás király krónikái című mesejátékát. Az előadást, mely korunk fontos jelenségét, a celebség kérdését feszegeti az egyik legismertebb magyar uralkodó történetén keresztül, Szabó Attila állította színpadra.

Mátyás az igazságos, Mátyás a nagy király, Mátyás a szegény emberek barátja, a tisztaszívű, a nemes uralkodó. De vajon a legendák mögött ki rejtőzik? Milyen lehetett Mátyás az ember a krónikások túlzása nélkül? A szabadlelkű, lázadó ifjú, aki csak egy kis szabadságra vágyott, azért öltött álruhát, valójában nem akart leleplezni senkit és semmit? Szabó Attila meséje a Mátyás király legendák mélyén rejtőző titkokat kutatja.

Az előadást, mely korunk fontos jelenségét, a celebség kérdését feszegeti az egyik legismertebb magyar uralkodó történetén keresztül, Szabó Attila állította színpadra. Szereplők: Szabó Viktor, Culka Ottó, Drága Diána m.v., Bernáth Tamás, Holocsy Krisztina, Majorfalvi Bálint, Olasz István, Nagy László. 

Az előadás arculatát Neszmélyi Réka m. v., díszletét Schnábel Zita m.v. tervezte. Szabados Luca m.v ismert festmények részleteiből komponált jelmezei is nagyban hozzájárulnak az előadás látványvilágához. Koreográfusként Balázs Gergely m.v. dolgozott a rendezővel, Csernák Zoltán Samu m.v. jegyzi az előadás zenéjét. A korrepetitor Pálinkás Andrássy Zsuzsanna volt.

25 éves az őrsújfalusi ÉS!? SZÍNHÁZ

Az ÉS?! nem csak színház

Huszonötödik születésnapját ünnepli e héten, szombaton az őrsújfalui ÉS?! Színház, az országszerte és a határon túl is ismert amatőr színjátszó társulat. Kézjegyük a minimalista eszköztár, ami a színpadképet, a technikai igényeket illeti és a rengeteg ötlet. Számos emlékezetes pillanatot szereztek a közönségnek az őrsújfalui kultúrházban. Huszonöt éve gyakorolnak ugyanott. Várady Kornélia társulatvezetővel és Szabó Csilla rendezővel beszélgettünk.

Az ÉS?! előtt is működött már színjátszó csoport Őrsújfalun, amelyben szerepeltünk” – mondta Várady Kornélia pedagógus, iskolaigazgató. „Amikor azután Komáromhoz csatolták Őrs­újfalut, a kultúrház, amelyet akkor Komjáti Ilona vezetett, a Komáromi Városi Művelődési Központhoz került. Ilonka néni nyugdíjba vonulása után pedig Fehér Gál Emese vezette, aki a VMK-ba járt egyeztetni. Az egyik ilyen megbeszélésen felmerült, hogy nincs, aki irányítsa az őrsújfalui színjátszókat. A helyi Gogola Frigyes vállalkozott a feladatra. Elkezdtük próbálni Klimits Lajos Névtelen levél című színművét, de nem jutottunk ötről-hatra. Akkor Varga Anna, a VMK igazgatónője feladatul adta Kiss Péntek Józsefnek, hogy jöjjön ki, nézzen meg egy próbát, és adjon szakmai eligazítást. Jóska megérkezett, és a találkozás mindannyiunk részéről szerelem volt első látásra” – idézte fel a kezdeteket a színjátszó.

Az első évek

A Névtelen levelet már Kiss Péntek József rendező fejezte be. Az előadást elvitték a Jókai Napokra, először jártak őrsújfalui színjátszók az országos színjátszó fesztiválon. Szabó Csilla akkor még súgó volt a csoportban. „Gyakran meglátogattam Perbetéről Nelli barátnőmet Őrsújfalun, hamar összebarátkoztam a többiekkel is. Megbízhatatlan súgó voltam, mindig a jeleneteket néztem, és az járt a fejemben, hogyan csinálnám másképp” – nevette el magát a pedagógus, drámapedagógus.

Kiss Péntek József 1993-tól 1998-ig volt a csapat rendezője, amíg a Komáromi Jókai Színház igazgatója nem lett. Illyés Gyula: Tűvétevők című parasztkomédiája mellett bemutatták, Euripidész: Iphigénia Auliszban című drámáját, Eugene Ionesco: Haldoklik a király című tragikomédiáját és Bertolt Brecht – Kurt Weill Koldusopera című színművét. „Csehovot is próbáltunk, azután Panyi Zoltán, a főszereplő belázasodott a premier napjára. Ágyban feküdt, nem tudott jönni. Jóska megkérte Benkő Gézát, hogy ugorjon be. Elvállalta. A tavaly elhunyt színművész szövegkönyvvel a kezében játszotta a főszerepet” – mesélte Várady Kornélia. Szabó Csilla egy Mátyás királyról szóló mesejátékot vitt színre először az ÉS?! Színház kis társulatával. „Akkor kezdtem a drámapedagógiát, és úgy gondoltam, ez a darab engem izgat. Komáromban, a VMK-ban hatszáz gyermek előtt volt a bemutató” – idézte fel boldogan.

Stílusgyakorlatok

Első felnőtt rendezése a Stílusgyakorlatok című előadás volt. Megcsappant a csoport létszáma, kevés szereplő vállalta továbbra is a színjátszást, megnősültek, babáztak, elköltöztek Őrs­újfaluról. Maradt a kemény mag: Várady Kornélia, Bahorec Ágota, Bartha Kinga és Panyi Zoltán. „Azt mondtam, hogy minden új előadásunkkal lépjünk egy kicsit tovább. Quneau: Stílusgyakorlatok című darabjával kísérleteztünk, kipróbáltunk minden módszert, amit a drámapedagógián tanultam. Azután a csapatba érkezett Panyi Zoltán kollégája, Mészáros Gyuri. Két nőnek és két férfinak való darabot kerestem. Így bukkantam a hajdanán a Vígszínháznak is író Góth Sándor és Liptai Imre: Hamar egy asszonyt! című három felvonásos komédiájára. Átdolgoztam egy felvonásra, négy szereplőre. Nagy siker volt 2003-ban” – magyarázta Szabó Csilla. „Megkaptuk a Jókai Napok fődíját, és rengeteg helyen előadtuk” – tette hozzá Várady Kornélia.

Szép Ernő Vőlegény című színművének előadásába „visszacsempészték” hajdani rendezőjüket, Kiss Péntek Józsefet, aki egy misztikus figurát játszott. Majd egymás után következtek emlékezetes előadásaik: a Pájinkás János, a Hétköznapi komédiák, A helység kalapácsa, A bajusz, A fülemüle, az Elvira, a Házasságon innen és túl.

„Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komikus eposza tíz éve megy. Azért nem játsszuk tovább, mert elhunyt Panyi Béla” – jegyezte meg a társulatvezető. „Amikor Béla megbetegedett, úgy döntöttünk, levesszük a műsorról azokat az előadásokat, amelyekben benne volt. Nem lesz szerepátvétel, sem beugrás. Háy János Házasságon innen és túl című házasságdrámájában olyan férfit alakított, aki éppen megtudja, hogy daganatos beteg, és senkinek sincs rá igazából ideje. Utólag visszagondolva, az előadás hatalmas érzelmi előtanulmány volt mindahhoz, ami évekkel később bekövetkezett nála. Ebből pedig az a tanulság, hogy az életben semmi nem jön véletlenül, és nem szabad elhessegetni azt, ami ötletként betolakodik az ember fejébe, mert a személyiséget gazdagítja” – mondta el a rendező.

Huszonöt éve egy helyen

Azt mondták, szeretik az őrsújfalui kultúrházat, ahol a próbák során megteremtődik a színpadi csoda. „Szeretjük, mert egyfajta függetlenséget nyújt számunkra. És azért is szeretjük, mert az ÉS?! most már nemcsak színház, hanem egy kulturális egyesület, amelynek szerteágazó tevékenységi körei vannak. Ezeknek a tevékenységi köröknek a kilencven százaléka, a kézműves és gyermekszínjátszó táborokat kivéve, az őrsújfalui kultúrházhoz köt bennünket. Ezt a házat megszokták az emberek, a miénk” – tudatta Szabó Csilla, majd a kultúrház állapotára utaló kérdésünkre azt felelte: „Hosszasan lehetne taglalni, hogy ez miért van így. Mert. Vannak most igyekezetek, szándékok, egy pici előrelépés is, hogy ezt a helyet kulturális közösségi térré tudjuk alakítani. Rajtunk nem múlik, mi eddig is ezen dolgoztunk. Reméljük, záros határidőn belül összejön” – tette hozzá a rendező. „A kultúra terén végzett munkát csinálhatnánk másutt is, ha valaki azt mondja, adunk nektek egy kulturáltabb környezetet, de akkor nem az újfaluiaknak csinálnánk. Annyit kaptunk a huszonöt év alatt a helyi egyszerű emberektől, hogy értük és nekik kell csinálni!” – jelentette ki Várady Kornélia „Az itt élő emberek várják, mit csinálunk, jönnek, ha csak kézműves foglalkozást is tartunk, valaki beállít egy tepsi süteménnyel. Évente megrendezésre kerülő nyári színházi fesztiválunk, az Ekhós-szekér Fesztivál idején az első szóra segítenek pakolni, főzni, tálalni, és hozzák a sok finomságot, a kertjükből a gyümölcsöt. Ennek közösségteremtő ereje van” – csatlakozott Szabó Csilla.

 

Szombaton ünnepelnek

Most Karinthy Frigyes A bűvös szék című darabját játsszák. A bohózattal szerepelnek majd a baráti színjátszó csoportok fesztiváljain. Az előadás premierje szeptember 15-én, szombaton a pápai Szép és Kép Színpad Bödögei Komédiák című fesztiválján volt. Hamarosan indulnak újabb erdélyi turnéjukra. Soóky László: Az önmagát mosdató szerecsen című darabjának előadásával, amit az idei Jókai Napokon mutattak be, Budapestre, a Magyar Művek Fesztiváljára készülnek, előtte október 2-án, kedden este hét órakor Dunaszerdahelyen, az Alternatíva 2018 fesztiválon adják elő.

Szeptember 22-én, szombaton 18 órakor kezdődik az ÉS?! Színház születésnapi gálaestje a Komáromi Jókai Színházban. Az ünnepelt társulat tagjai a nézőtéren foglalnak majd helyet. Barátaik szerepelnek a színpadon: Laboda Róbert költő, slammer, pedagógus, Lajos András, Horján Viktor színészek, a pápai Szó és Kép Színpad, az ÉS?! Színház fiataljaiból álló kis csapat: Csicsó Tamás, György Ádám, Matusek Attila, Molnár Gábor, Panyi Gergő, Török Máté, Zsidek Pál, valamint sokan mások. A jubileumi gálaestet Bajkai Csengel Mónika konferálja.

Ma is büszkén vállalják, hogy amatőrök. „Az egyik barátunk nemrég megkérdezte, miért nem pályázunk egy nemrég amatőrök és profik részére egyaránt kiírt pályázaton a profik között. Azt válaszoltam, azért, mert tudjuk, hogy hol a helyünk. Soha nem törekedtünk profi státusok felé. Voltak kikacsintások, belekóstolások, de az ÉS?! mindig ÉS?! maradt” – fogalmazott Szabó Csilla.

 

Lépés a jó irányba

Az őrsújfalusi kultúrház felújításáról egyelőre nem döntött az önkormányzat, egy új mobil szociális helyiség vásárlását azonban múlt csütörtökön megszavazták a városatyák. Lapunk is többször írt róla, jelenleg a kultúrház fellépői, látogatói egy gyakorlatilag alkalmatlan, borzalmas állapotban lévő bódét használnak szociális helyiségként. Ez mostantól megváltozik – 14 800 euróból a kultúrház átfogó felújítása után máshol is elhelyezhető, új konténeres mosdós-toalettet állítanak fel.

 

Bárány János

megjelent a Delta, 2018. szeptember 17-i számában

Határon túli nemzeti tánc Pozsonyban

2018. szeptember 8-án, szombaton 19.00 órai kezdettel mutatta be az Ifjú Szivek Táncszínház a Határon túli nemzeti tánc című műsorát a pozsonyi Városi P. O. Hviezdoslav Színházban.

1715-ben a pozsonyi országgyűlés és a bécsi udvar hosszas tárgyalásait követően törvényerőre emelkedett az állandó közös hadsereg felállítása. Mindez hozzájárult a bécsi udvar érdekeit szolgáló ezredek számának megnövekedéséhez, megkezdődött a szabad és erőteljes toborzás. A verbunkos tánc tulajdonképpen a Verbung Kommandók tevékenységének egyik meghatározó eszközeként terjedt el és épült be fokozatosan a reformkor idején, egységes kulturális értékként a hagyományos falusi tánc- és zenekultúrába egész Közép-Európában.

A Határon túli nemzeti tánc Felvidék, Erdély és Kárpátalja területein gyűjtött archív filmfelvételek alapján nyújt hiteles és átfogó képet az egykori verbunkos hagyományokról. Az előadás 60 perce alatt nyomon kísérhetjük, hogyan épült be az új stílusú tánc az egyes nemzeti kultúrák régi stílusú táncai közé és milyen formákban folklorizálódott a csárdás a verbunk és a népies műdal Közép-Európa területén.

Az előadásban több mint 15 tájegység táncai láthatók Dél-Morvaországtól Csallóközön át Erdély legkeletibb csücskéig, és közel 80 olyan dallam hangzik el, amely közvetlenül kötődik a verbunkos zenei műfajához. “A darab sikere talán abban is rejlik, hogy a közönség által jól ismert népdalok, műdalok, vagy akár operett részletek hangzanak el. Fontos, tudnunk, hogy a verbunkos mint zenei műfaj nagyban meghatározta Közép-Európa zenei fejlődését az elmúlt 200 évben, a falusi cigányzenészek muzsikájától kezdve egészen Berlioz, Liszt, Erkel vagy Kodály alkotói tevékenységéig” – nyilatkozta Hégli Dusan, az előadás rendezője és koreográfusa.

 

Az előadás alkotói: 

Tánckar
Gálik Klaudia, Oláh Eszter, Galbičková Katarína, Marsal Margaréta, Sebő Veronika, Varsányi Ágnes, Makó Tamara, Gyenes Barbara, Gyűrösi Anna, Varsányi Zsófi, Domján Máté Sándor, Gálik Gábor, Botló Ákos, Brusznyai Erik, Baranyai Viktor, Botló Gergely, Lantos András

Zenekar
Hegedűs Máté, Király Miklós, Koncz Gergely, Hegedűs Gergely, Király Tamás, Kuti Sándor

Koreográfus, rendező
Hégli Dusan